tevékenysége szövegértelmezés, amelynek célja az általános iskola ötödik évfolyamos tanulói, kb El Niño és La Niña. Jobban meg fogjuk érteni ezeket az éghajlati jelenségeket? Tehát figyelmesen olvassa el a szöveget! Ezután válaszoljon a felvetett különféle értelmező kérdésekre!
Letöltheti ezt a szövegértési tevékenységet szerkeszthető Word-sablonban, PDF-formátumban nyomtatásra készen, valamint a feladatot válaszokkal.
Töltse le ezt a szövegértési gyakorlatot a következő címről:
ISKOLA: DÁTUM:
PROF: OSZTÁLY:
NÉV:
Olvas:
Spanyolul a fiúkat niñóknak, a lányokat pedig niñáknak hívják. De amikor valaki El Niñóról és La Niñáról beszél, akkor két éghajlati jelenségről beszél. Az El Niño nevet – utalás a kis Jézusra – a halászok adták, mert karácsony előtt gyakrabban fordul elő. A La Niña viszont egy lányról kapta a nevét, mivel az El Niño ellentéte.
Ezek az időjárási jelenségek összekeverik az éghajlatot és az óceánokat, átlagosan három-négy évente fordulnak elő.
Az El Niño a trópusi Csendes-óceán felszíni vizeinek abnormális felmelegedése a passzátszelek gyengülésével összefüggésben. Ez a felmelegedés főként Peru partjain megy végbe, ahol a halászok munkáját érinti, csökkentve a halak mennyiségét a régióban.
Következményei azonban a világ különböző részein érezhetők. A jelenség fő hatása a hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségének változása.
Brazíliában az El Niño csökkenti a csapadék mennyiségét az északi és északkeleti régiókban, súlyosbítva a szárazságot és növelve a tüzeket az Amazonas esőerdőiben. A déli régióban viszont éppen ellenkező a hatás: növeli a csapadékot, károkat okozva a gazdáknak. Ráadásul országszerte megemelkedik a hőmérséklet.
A La Niña az El Niño jelenségének ellentéte. A felmelegedés helyett a trópusi Csendes-óceán vizei lehűlnek, és megnövekszik a passzátszelek intenzitása.
Hazánkban a fő hatások a következők: az északkeleti régióban megnövekedett csapadék, délkeleten pedig a normál hőmérséklet alatti hőmérséklet nyáron, a déli és délkeleti régiókban pedig szárazabb tél.
1982–1983-ban és 1997–98-ban az El Niño valaha megfigyelt legintenzívebb megnyilvánulásai következtek be. A La Niña 1988-89-ben, 1995-96-ban és 1998-99-ben jelentkezett nagyobb erővel. A La Niña epizódok rövidebbek és ritkábban vannak, mint az El Niño epizódok.
[…]
Bruno Delecave.
Elérhető: .(Vágásokkal és adaptációkkal).
1. kérdés - Milyen jelenségekre hivatkozik a szöveg „Ezek az időjárási jelenségek felborítják az éghajlatot és az óceánokat, átlagosan három-négy évente” részben?
2. kérdés - „Az El Niño a trópusi Csendes-óceán felszíni vizeinek abnormális felmelegedése a passzátszelek gyengülésével összefüggésben.” A szöveg szerzője:
( ) határozza meg.
( ) zárta.
( ) példázza.
3. kérdés – A „Következményei” részben habár, a világ különböző pontjain érezhető.”, a kiemelt szót a következőre lehetne cserélni:
( ) "ezért".
( ) "azonban".
( ) "ebből adódóan".
4. kérdés – Határozza meg a szöveg alapján az El Niño hatását Brazíliában:
( ) megnövekedett csapadékmennyiség.
( ) a csapadék csökkenése.
( ) hőmérséklet-emelkedés.
5. kérdés – Írja le a töredéket, amelyben a szerző feltárja a La Niña brazíliai hatásait:
6. kérdés – Az 1982-83-as és 1997-98-as szegmensben az El Niño legintenzívebb megnyilvánulásai következtek be. már megfigyelt.”, az aláhúzott kifejezés azt jelzi:
( ) helyen.
( ) módban.
( ) idő.
7. kérdés – A „A La Niña epizódjai kevesebb ideig tartanak, és ritkábban fordulnak elő, mint az El Niñoé.” részben a szerző:
( ) riasztást ad.
( ) véleményt nyilvánít.
( ) összehasonlítást hoz létre.
Írta: Denyse Lage Fonseca
Irodalmi diplomát szerzett, távoktatási szakos.
