Az élelmiszermarketing komoly problémának számít a fiatalabb generációk számára, mert sokak véleménye szerint szakértők arra késztetnék a gyerekeket, serdülőket és fiatalokat, hogy fogyasszanak káros, zsírokkal teli élelmiszereket, cukor és só.
Maga az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatásokat közölt arról, hogyan védhetjük meg a gyerekeket az ilyen típusú kommunikációtól.
többet látni
Nyilvános pályázatok: A szövetségi kormány engedélyezi több mint 3…
A börtönben félszabadságban lévő fiatalok hozzáférhetnek majd…
Lásd még: E rossz szokások elkerülése jobb egészséget biztosít az agy számára
A WHO szerint úgy tűnik, hogy a korábbi felhívások nem voltak olyan hatékonyak, mint azt elképzelték. Végül is gyakorlatilag egyetlen kormány sem vezetett be erős és átfogó politikát az effajta kockázatos egészségügyi tájékoztatás és ösztönzés megakadályozására.
"A magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek és italok agresszív és széles körben elterjedt marketingje a gyermekek számára felelős az egészségtelen táplálkozási döntésekért" - mondta Dr. Francesco Branca. Az ENSZ Egészségügyi Ügynöksége Táplálkozási és Élelmiszerbiztonsági Főosztályának igazgatója.
Ahogy a WHO rámutat, az élelmiszermarketing súlyos veszélyt jelent a közegészségügyre szerte a világon. Ez a fajta gyakorlat közvetlenül befolyásolja bizonyos típusú termékek gyermekek és serdülők fogyasztását az egész bolygón.
Az ajánlás az agresszív kommunikációt korlátozó politikákra vonatkozó bizonyítékok alapos áttekintésén alapul, figyelembe véve a kontextuális tényezőket.
Továbbá érdemes megemlíteni, hogy az élelmiszer ultra-feldolgozott, mint a kolbász, sonka, szalámi és mások, már a cigarettával azonos kategóriába sorolták.
Maga a WHO volt az, aki ezt a besorolást az egyén életére jelentett kockázati fokon belül végezte. Főleg gyerekeknél a probléma még súlyosabb lehet.
A testület azt tanácsolja, hogy a kormányoknak rendelkezniük kell úgynevezett „kötelező politikákkal” a profil besorolásához táplálkozási élelmiszer-marketing akciók során.
Valami hasonló lenne, mint ami a filmeknél történik, amelyeknek van korhatár-besorolása. Ráadásul a dohányreklámokhoz hasonlítható, amelyek életveszélyes figyelmeztetéseket tartalmaznak.
Így az egyes országok feladata lenne az élelmiszer-marketingre vonatkozó szakpolitikai iránymutatások meghatározása. Végül a WHO hivatkozott a Gyermekjogi Egyezményre, hogy referenciaként használja ezt az állítást a jövő generációinak egészsége érdekében.
