Az elmúlt hetekben a lakosok és a turisták arról számoltak be hőhullám Kínában, felelős a magasból eredő hőérzetért hőmérsékletek. Európa mellett az Ázsiában található országot is rendkívüli hőség sújtja, amely nemcsak a lakosságot, hanem a helyi mezőgazdaságot is érinti.
Olvass tovább: Tekintse meg a világ 15 legzajosabb városának rangsorát
többet látni
A japán cég időkorlátozást ír elő, és előnyöket élvez
Figyelmeztetés: EZ a mérgező növény egy fiatal férfit kórházba juttatott
A Kínában fellépő hőhullám a magas – sok esetben 40°C feletti – hőmérséklet és a kevés csapadék következménye. Ennek a jelenségnek azonban az egész világra kiterjedő következményei lehetnek az ország ellátási láncának fenntartásáért felelős lakosságra, iparra és mezőgazdaságra gyakorolt hatás miatt.
A sivatagi régiókban a magas hőmérséklet normális. A kínai Szecsuán tartományban, a sivatagos régión kívül található Chongqing városában azonban az elmúlt időszakban valaha mért legmagasabb hőmérséklet volt, 45°C. Az egész augusztus hónapban mért minimum hőmérséklet 34,9°C.
A hőség elkerülése érdekében a kínaiak néhány alternatívát alkalmaznak, például jégtömböket helyeznek el az irodákban, hogy lehűtsék a alkalmazottakat, vagy akár földalatti menedékhelyeket is keresni, például földalatti metróállomásokat vízzel, légkondicionálással, ülni és gyógyszert.
Az országban tapasztalható intenzív aszályhoz kapcsolódó másik tényező az áramtermelésre gyakorolt hatása a vízi erőművek vízáramlásáért felelős folyók alacsony szintje miatt. Szecsuán térségében a folyó 1865 óta a legalacsonyabb szintjén van a 19. században.
Így az ország hatóságait aggasztja a kínai termelési lánc, amelynek működése az energiatermeléstől, valamint a lakosság életminőségének megőrzésétől függ.
Az aszály miatti kínai válság azonban elképzelhetetlen globális hatást jelenthet. Ennek az az oka, hogy jelenleg az ország a felelős a világ kellékexportjának nagy részéért, az elektronikától a kozmetikumokig.
