"A multiverzum egy olyan fogalom, amelyről ijesztően keveset tudunk." Ezeket a szavakat dr. Furcsa Peter Parker számára a nemrég megjelent Pókember: Never Go Home című filmben nem teljesen helytelen. A múlt héten a Doctor Strange az őrület multiverzumában című előzetes is megtréfálta a több univerzum koncepcióját.
Tehát van-e tudományos alátámasztása ennek a fantáziának? Míg egyes fizikusok azt feltételezik, hogy univerzumunk csak egy a sok valóság közül, mások szerint ez nem más, mint spekuláció.
többet látni
Megerősítve: a Samsung valóban összecsukható képernyőket gyárt…
Kína kísérleteket végez zebrahallal az űrállomáson…
Sabine Hossenfelder német elméleti fizikusnak érdekes felfogása van a multiverzumról. A YouTube-csatornáján 2019-ben közzétett videóban azt mondja, hogy „a multiverzum koncepciójában hinni logikailag egyenértékű az Istenben való hinéssel. Ezért ez vallás, nem tudomány.” Elmagyarázza, hogy a tudomány semmit nem mond az univerzumokról, amit ne tudnánk megfigyelni.
Az orvos. Kinjalk Lochan, az IISER Mohali fizika adjunktusa, aki az általános relativitáselmélet, a fekete lyukak és a korai univerzum területére specializálódott, szintén foglalkozik a témával.
A legtöbb fizikus azt mondja, hogy a multiverzum fogalma spekuláció vagy sci-fi. Akkor miért hiszik egyesek, hogy létezhet?
Engedjék meg, hogy némi optimizmust öntsek a vita kedvéért, anélkül, hogy elkötelezném magam a koncepció bajnoka mellett. A kvantummechanika megjelenésével csodálatos meglátás jött: elképzelhetetlenül nehéz valamit teljesen figyelmen kívül hagyni. Mindegyik folyamatnak van bizonyos valószínűsége – kicsi vagy magas –, de ritkán nulla.
Minden, amit általában látunk, tanulunk és megértünk, a megszerzett tapasztalatainkon alapul – olyan tapasztalatokon (méret és energia), amelyben általában élünk. Általában van egy jól érthető eseményfolyam, amelyből néhány logikus következtetést vonunk le. Például, ha valaki előttem áll, arra következtetek, hogy abban a pillanatban nincs máshol.
Mikroszkopikus szinten azonban két vagy több valóság is létezhet egymás mellett – egy elektron például egyidejűleg élhet „itt” és „ott” (kísérletek igazolják). Schrodinger macskájának híres példája azt mutatja, hogy a macska lehet halott és él is, ha egy mikroszkopikus részecskével párosul, amelynek „itt” vagy „ott” léte megöli vagy megkíméli a macskát.
Ezek a fogalmak ahhoz a gondolathoz vezetnek, hogy amikor az univerzum megszületett, az is egy mikroszkopikus entitás volt. Tehát egymillió lehetőségnek kellett lennie az együttélésre. A kérdés az, hogy mi történt ezekkel a többi lehetőséggel? Eltűntek annak javára, akit látunk, vagy tényleg mind együtt léteztek? Merem állítani, hogy nem tudjuk biztosan.
