Annak ellenére, hogy a felsőoktatásba való belépés és a bentmaradás ma is nehézségekbe ütközik, a Quero Bolsa honlapján végzett felmérés azt mutatja, hogy míg A brazil felsőoktatásba újonnan belépők száma 48%-kal nőtt 2010 óta, a bennszülött hallgatók felvétele a brazil főiskolákra óriási ugrást tett. nagyobb.
2010-ben 2723 elsős diák iratkozott be főiskolákra, akik őslakosnak vallották magukat. 2017-ben a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 25 670 volt, ami 9,4-szer magasabb.
többet látni
Megerősítve: a Samsung valóban összecsukható képernyőket gyárt…
Kína kísérleteket végez zebrahallal az űrállomáson…
„Arra a következtetésre jutunk, hogy ez a növekedés erősen összefügg a kvótapolitikával. Oktatást kell kínálnunk ezeknek a fiataloknak és a felsőoktatásba való belépés feltételeit” – elemzi a Quero Bolsa intézményi kapcsolattartója, Rui Gonçalves.
A kvótatörvény (12.711/12. sz. törvény) értelmében a szövetségi egyetemeken és a szövetségi magas szintű műszaki oktatási intézményekben a megüresedett állások 50%-át állami iskolák diákjai számára kell fenntartani. A törvényen belül az üresedéseket feketék, barnák és bennszülöttek számára tartják fenn, aszerint, hogy ezeknek a populációknak hány százaléka van a szövetségi egységekben.
Egy másik, Gonçalves által kiemelt állami politika a Bolsa Permanência Program, amely pénzügyi segítséget nyújt a gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben lévő diákoknak. Az őslakosok ösztöndíja 900 R$.
Ma a bennszülött hallgatók aránya a többi diákhoz viszonyítva (0,68%) nagyobb, mint az őslakosok teljes százaléka az ország lakosságához viszonyítva (0,43%), a legutóbbi, 2010-es népszámlálás szerint a brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE).
A Kanindé – Associação de Defesa Etnoambiental koordinátora, Neide Bandeira szerint az őslakosok jelenléte a felsőoktatásban fontos hozzájárulást jelent a társadalom számára.
„Ez óriási nyereség a nem őslakos társadalom számára is. Ők hozzák a kulturális terhelést, megosztják a kulturális ismereteket. Elkezdenek többet kapcsolatba lépni más társadalmakkal, és segítenek csökkenteni az előítéleteket” – mondja. Ezen túlmenően hozzájárulnak az ország tudományos fejlődéséhez, mivel „elkezdik fejleszteni saját kutatásukat, bennszülött szemszögből” – teszi hozzá Neile.
Seringueira, Neile küzdött azért, hogy hozzáférjen saját oktatásához. 12 évesen elhagyta a falut, ahol élt, és Porto Velhóba ment tanulni. A család erőfeszítései meghozták gyümölcsét, és ma azon dolgozik, hogy a Rondônia Szövetségi Egyetemen megszerezze földrajztudományi doktori címét. „Amikor Porto Velho városába érkeztem, elhatároztam, hogy megváltoztatom az elmesélt történetet, amelyben az indiánok mindig rosszul jöttek ki egymással. Azt akartam, hogy ők legyenek a győztesek. Azt tanultam, hogy a történelmet a legyőzöttek oldaláról mutassam meg.”
Április 19-ét az indián napnak nevezik. A dátumot 1943. június 2-án az akkori köztársasági elnök, Getúlio Vargas állapította meg. Az ünneplést létrehozó 5540-es számú törvényerejű rendelet az 1940-ben Mexikóban megtartott Első Amerika-közi Indián Kongresszuson alapult. Az intézkedés az akkori Szövetségi Hivatalos Közlönyben szerepel.
