Elménk mindig megpróbálja megérteni a világot, de amikor arról van szó optikai csalódás az agy aztéves” anélkül, hogy észrevenné.
Az optikai csalódás kifejezés olyan képek megjelölésére, amelyek megtévesztik az emberi látást. Így az ember olyan dolgokat lát, amelyek nincsenek jelen, de az emberi kognitív rendszerben átalakulnak, például mozgóképet hozva létre.
többet látni
Asztrológia és zsenialitás: EZ a 4 legragyogóbb jele…
iPhone-ok, amelyek nem jártak sikerrel: 5 megjelenést utasított el a nyilvánosság!
Ez azért történik, mert az emberi vizuális rendszer félrevezető információkat vesz fel a képről. Vagyis a kognitív észlelés „becsapódik”, és olyasmit lát, ami valójában nem történik meg azon a képen.
Lehetőség van optikai csalódás képek készítésére, amelyek megjelenhetnek természetesen vagy szándékosan. Tehát számtalan van belőlük, derítse ki, melyik a 30 legjobb optikai csalódás.
Még úgy is tűnhet, mintha ez a kép mozog, de valójában nem az. Ez az illúzió a formaminták és színek folyamatos használatával jön létre, amelyek mozgás benyomását keltik az agyban.
Ezen a képen a minták ívelt formátumú ismétlődése is látható, aminek következtében az emberi agy körkörös mozgást érzékel. Így a képre nézve úgy tűnik, hogy minden kör forog.
Ez a kép ugyanazt az elvet követi, mint az előző, formái és ismétlődései olyan vizuális hatást keltenek, amely becsapja az agyat, mozgás érzetét keltve.
Ennek a képnek az illúzióját a szemcsékben lévő fény és árnyék különbsége adja. Így ez a kontraszt arra készteti a vizuális érzékelést, hogy asszimilálja a mikroszkopikus mozgásokat.
A kék körök kontrasztos árnyékokkal rendelkeznek, fehér és fekete színt használva minden kék alakzat körül. A kontraszt kedvez a vizuális észlelés illúziójának, ami azt a benyomást kelti, hogy forognak.
A sárga és a lila ellentétes színek, és ha egymás mellé helyezzük, nagy négyzetekben, különböző pozíciókban, az agy vizuális illúziókat kelt. Így a szabálytalan elhelyezésű négyzetek közötti mozgás érzékelhető.
A figura zárt formátuma egyfajta alagútban mélységet kínál a képnek, ami tovább növelte a használhatóságot kontraszt séma és árnyékok a narancssárga gömbökben, biztosítja a mozgás vizuális érzékelését a kép.
Ezen a képen 12 fekete pont van elszórva a szürke vonalak metszéspontjai között. Az emberek azonban legtöbbjüket nem tudják elképzelni.
Ez azért történik, mert a pontok feketén vannak kiemelve és kicsinyítve, így az a rész, ahol nem látja a pontokat, úgy néz ki, mintha a szürke vonalak folyamatosak lennének.
Amikor a tekintet a kép középpontjára szegeződik, a két kör forogni kezd. Ez a formátum és a színek megismétlésével történik, és mindegyik oldalain árnyékokat használnak.
Így amikor a tekintet a pontra fókuszál, az árnyékok a mozgás érzékelését generálják úgy, ahogy a perifériás látásban vannak.
Ez az optikai csalódás jól ismert, hiszen a vonalak metszéspontjain a fehérről feketére való színváltozás elképesztő. Valójában minden pont fehér, de a fekete-fehér metszéspontjai sok fekete-fehér pont benyomását keltik.
A képen több rózsaszín pont található, és a kör körül egy üres hely van. Ha azonban a látás 20 másodpercig a fekete keresztre fókuszál, akkor észrevehető, hogy a golyók közötti üres tér kis zöld golyóvá változik.
Ez az illúzió azért történik, mert a zöld szín a rózsaszín ellentéte, és a szemek szimulálják ennek a körnek a létezését.
Ez a vizuális zavar annak köszönhető, hogy hiányoznak a vizuális részletek a kép mélységének megállapításához. Így az agy megérti, hogy a balerina mindkét irányba tud forogni, a vizuális részletek hiánya miatt.
Ez a kép több fekete pontból áll, amelyek különböző távolsággal vannak elválasztva. A távolságtól függően az agy képet alkot ezzel az unióval.
Ezzel a szem becsukásakor és a képre fókuszálva a vizuális rendszer tiszta képet hoz létre, és ebben a példában arcot alkot.
A fehér és fekete négyzetek váltakoznak, és a kettő közötti kontraszt alapján színek, van egy vizuális illúzió, ami miatt a körök összeolvadnak, keveredést okozva vizuális.
Ez az optikai csalódás a perspektívának köszönhető. A bal oldali narancssárga gömb kisebbnek tűnik, mint a jobb oldali narancssárga gömb. Ez az illúzió azonban csak azért következik be, mert a körülöttük lévő kék gömbök különböző méretűek.
Nézze meg, mennyire azonos méretűek:
Úgy tűnik, két különböző színű oszlop van, az egyik szürke, a másik fehér. Viszont ugyanolyan színűek, mindkettő szürke.
Ezt az illúziót a köztük lévő sötét fekete árnyalat és a jobb oldalon a hiányzó szürke oszlop első négyzete éri el. Így a szín vizuális közelítése a fehér szín megértéséhez vezet.
Bár úgy tűnik, hogy a vonalak íveltek, mindegyik egyenes. A fekete négyzetek végén elhelyezett kis fehér négyzetek okozzák a ferde megjelenést, ami más vizuális érzékelést okoz.
Ezen a képen a golyók különböző színűek, de mindegyik azonos színű. Ami zavart okoz az agyban, az a színes vonalak átfedése a golyókon. Nézze meg, hogy a sorokat eltávolították-e:
A kétszínű ruha nagyon híres lett az interneten, mert az emberek különböző színekben látják. Az egyik leglátogatottabb lehetőség a kék és fekete, a másik fehér és arany ruha.
Ez a vizuális különbség a nappali fény érzékelésének és értelmezésének megfelelően történik. A szoftver segítségével felfedezett ruha valódi színei azonban a kék és a fekete.
A körök átfedése az egyenes vonalakkal a négyzet élei görbültnek tűnnek.
A képen körülnézve észrevehető, hogy a vonalak mozognak, de statikusak. Az illúziót a fehér és a fekete éles kontrasztja, valamint az irányt váltakozó kisebb vonalak szembeállítása és variációi teremtik.
Ez egy másik nagyon híres optikai csalódás. Az egyik végén egy téglalap alakú tárgy, a másik végén három hengeres vége található.
Amikor a tekintetet a kép közepére fókuszálja, a fejet közelebb és távolabb mozgatja a középponttól, az agy a „fény” intenzitásának változásaként értelmezi.
Ez a hatás azért következik be, mert a legfeketébb, nagyon intenzív szín lágyabbá válik, a fehér rész pedig jobban jelen van, ami fényintenzitást vált ki.
Ezen a képen a vízszintes vonalak ferdének tűnnek, de valójában egyenesek. Ennek a benyomásnak az oka a különböző terekben lévő fehér és fekete négyzetek váltakozása.
Így a mélység érzetét keltik, amitől a vonal távolinak tűnik egymástól.
A nagy fekete gömb egy folyamaton megy keresztül a fekete simításán, és elkezdi kialakítani a fehér színt. Ezért a mélység szempontja megjelenik az ábrán, egyfajta alagutat képezve.
A vonalak ezután összefolynak és a kép közepén találkoznak. A vörös vonalak a konvergenciaponthoz közeli egymásra helyezésével egy mélységi aspektus jön létre az ábrán. Így az agy mélységből egy folyosó képét hozza létre.
A különböző formák a vizuális érzékelés keveredését okozzák, a színkontrasztokkal együtt. Ezzel egyfajta mozgás asszimilációja történik a kép egyes aspektusai között.
Lásd még:
