A közelmúltban Kanadában felfedezett tudósok egy csoportja azt állítja, hogy a korábban gondoltnál korábban létezett élet a Földön. A talált bizonyítékok azt mutatják, hogy mikrobák jelen vannak a bolygó felszínén lévő hidrotermikus szellőzőnyílásokban legalább 3,75 milliárd éve. A felfedezés megerősíti azokat a hipotéziseket is, amelyek arról szólnak, hogy más bolygókon is létezik élet. Ha többet szeretne megtudni a Kanadában újonnan talált, több milliárd éves mikroorganizmusok bizonyítékairól, olvassa el a teljes cikket.
Olvass tovább: A tudósok célja, hogy hangvezérelt baktériumokat használjanak a rák gyógyítására
többet látni
Asztrológia és zsenialitás: EZ a 4 legragyogóbb jele…
iPhone-ok, amelyek nem jártak sikerrel: 5 megjelenést utasított el a nyilvánosság!
A vizsgált kőzet a kanadai Quebecben található Supracrustal Belt Nuvvuagittuq régióból származik. Gyűjteménye 2008-ban készült, becsült kora 3,75 milliárd és 4,28 milliárd év közé tehető.
A kőzet elemzéséhez 100 mikronos (ezred milliméter) mikrodarabokra vágták, így megfigyelhető volt az anyag apró szerkezete. Ily módon azonosítani tudták a kis filamentumokat, más szerkezeti bizonyítékok mellett, amelyek arra utaltak, hogy az anyagot baktériumok hozták létre.
Mivel a kőzetben jelen lévő összes struktúra egyedi volt, ez nagyszerűen jelzi, hogy megjelenésük biológiai, nem kémiai eredetű. Ez megerősíti az elemzett anyagban jelenlévő mikrobák gondolatát.
Ezenkívül bizonyítékot találtak arra vonatkozóan is, hogy az elemzett fragmentumban jelenlévő baktériumok hogyan nyernek energiát, például mineralizált kémiai melléktermékek jelenlétét. A tudósok szerint a felhasznált elemek hasonlóak voltak a különféle mikrobiális élethez, amelyek alig 300 millió évvel a Föld kialakulása után létezhettek.
Az új felfedezések miatt az elemzett kőzet tudományos kormeghatározása szerint legalább 3,75-4,28 milliárd éves lehet. Ezért úgy vélik, hogy egyidős a vulkanikus kőzetekkel, amelyek 4,28 milliárd évesek.
Ezt megelőzően a Nyugat-Ausztráliában talált "legrégebbi" címet viselő, életjeleket hordozó kövületek körülbelül 3,46 milliárd évesek voltak. Vagyis 290 millió évvel fiatalabb a bolygó mostani legrégebbi anyagainál.
