Nelson Mandela az egyik legfontosabb politikai szubjektum volt, amely az apartheid által elindított diszkriminációs folyamat ellen lépett fel Dél-Afrika. 1994 és 1999 között az ország elnöke, az emberi jogok védelmének nemzetközi ikonjává vált.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 27 év után szabadult a hatalmas nemzetközi nyomás miatt. Miután elhagyta a börtönt, 1993 decemberében Nobel-békedíjat kapott a faji szegregációs rendszer elleni harcáért.
többet látni
Asztrológia és zsenialitás: EZ a 4 legragyogóbb jele…
iPhone-ok, amelyek nem jártak sikerrel: 5 megjelenést utasított el a nyilvánosság!
Nelson Rolihlahla Mandela a dél-afrikai Mvezóban született 1918. július 18-án. Mandela egyike volt Nkosi Mphakanyiswa Gadla Mandela és Nosekeni Fanny tizenhárom gyermekének. Egy törzsi családból Rolihiahia Dalibhunga Mandela néven keresztelték meg.
Hét évesen belépett az általános iskolába, ahol a tanár Horatio Nelson admirális tiszteletére Nelsonnak nevezte el. Iskolai szokás volt, hogy angol nevet adtak minden tanulónak. Két évvel később elvesztette apját, és a királyi faluba vitték, ahol a tambu nép régense gondoskodott róla.
1939-ben Mandela beiratkozott a Fort Hare Egyetem jogi kurzusára, amely az első olyan egyetem Dél-Afrikában, amely feketéknek tartott kurzusokat. Az intézményben a faji demokrácia hiánya elleni tiltakozásokban való részvétele miatt kénytelen volt kihagyni a tanfolyamot.
Johannesburgba költözött, a Dél-afrikai Egyetem művészeti BA fokozatát szerezte meg, és levelezőn folytatta jogi tanulmányait. Az apartheid borzalmain felháborodva megalapította az Afrikai Nemzeti Kongresszus Ifjú Ligáját (CNA), amely a fekete lakosság politikai képviseletének fő eszköze lett.
1964-ben több fekete vezetőt üldöztek, letartóztattak, megkínoztak, meggyilkoltak vagy elítéltek. Köztük volt Mandela is, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A rendszer végével, 27 év börtön után szabadult, és beszédet mondott, amelyben megbékélésre szólította fel az országot.
A faji szegregáció elleni harcáért 1993 decemberében Nobel-békedíjat kapott, majd egy évvel később Dél-Afrika elnökévé választották, és 1999-ig maradt hivatalában. Nelson Mandela a dél-afrikai Johannesburgban halt meg 2013. december 5-én.
O Apartheid a rasszizmus joggá alakítását képviselte Dél-Afrikában, 1948 és 1994 között jogilag elfogadott. A szegregációval betiltották a fajok közötti házasságot, kötelezővé vált a faj feltüntetése az igazolványon, a fehérek és a feketék külön területen éltek. Iskolákban, kórházakban, tereken különböző helyeken alakítottak ki helyeket a két futamra.
A faji szegregáció, a politikai és polgári jogok hiánya, valamint a feketék bezárása a fehér kormány által meghatározott régiókba a fekete lakosság tömeges mészárlását és halálát okozta.
A rezsim egyik indoklása a külön fejlesztés koncepciója volt, amely a fajok fejlődését szorgalmazta anélkül, hogy másokkal keveredne.
A rezsim elleni tiltakozás egy formájaként Dél-Afrika több kereskedelmi embargót is elszenvedett. 1973-ban az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elítélte az apartheidet az apartheid bûnének megbüntetésérõl és visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény szövegének aláírásával.
Olvasd el te is:
