A közelmúltban a világ két nagy vihar érkezését és következményeit követte a Karib-térségben, az Egyesült Államokban, Kínában és a Fülöp-szigeteken: A Florence Mangkhut szupertájfun. A két jelenség legalább 110 ember halálát okozta azokban az országokban, amelyeken áthaladtak, ráadásul hatalmas pusztítási nyomot hagyott maga után.
Az igazság az, hogy évente a hírek tele vannak tájfunokról, tornádókról, hurrikánokról és ciklonokról a bolygón. Miért történnek ezek a viharok? És miért vannak különbözőképpen osztályozva? És a nevek, honnan származnak?
többet látni
Egyenlőtlenség: Az IBGE nyilvánosságra hozza a 10 legrosszabb állapotot…
Izrael a világ 4. legerősebb katonai hatalma; ellenőrizze a rangsort
Tájfun, ciklon, hurrikán, tornádó... a trópusi viharok átvonulása a világ különböző részein más-más fogalmakat és egyetlen kérdést vet fel: mi a különbség ezek között az események között?
Lényegében a tájfunok, hurrikánok és ciklonok ugyanaz a meteorológiai jelenség. Ezek heves forgó viharok, amelyeket esés okoz
A meleg trópusi vizek felett nyomás- és hőmérsékletkülönbségek alakulnak ki, és körkörös szeleket generálnak, amelyek elérhetik a 300 km/órás sebességet. A ciklont általában a fenti jellemzőkkel írják le, és az általunk ismert többi jelenséget is magában foglalja.
HIRDETŐ
A nómenklatúra eltérései a földrajzi elhelyezkedésből és intenzitásból adódnak. Mint ez? Ha ez a Csendes-óceán nyugati részén és a délkeleti részén történik Indiai-óceán, tájfun lesz. De ha az Atlanti-óceán, a Karib-tenger és a Csendes-óceán északkeleti részén fordul elő, hurrikán lesz.
Nézzük meg az alábbiakban az egyes vihartípusok részletesebb jellemzőit, azok kialakulását, besorolását és a Brazíliában bekövetkező kockázatokat.
Az Országos Űrkutatási Intézet (INPE) minősíti a trópusi ciklon alacsony légköri nyomású rendszerként, amelynek központja zárt keringésű. A szelek ezután befújnak ebbe a központba és körülötte.
Így szólva a ciklonok még ártalmatlannak is tűnnek, de a valóságban a jól ismert tölcsérek romboló gépezetgé változhatnak! A szél sebessége elérheti a 250 km/h-t, akár 1500 km átmérőjű spirált alkotva!
Amint azt már láttuk, a ciklonok különböző nómenklatúrákat kaphatnak, például hurrikánt és tájfunt, attól függően, hogy hol fordulnak elő. Mindkettő érdekessége, hogy a szélük az óramutató járásával megegyező irányban forog a déli féltekén, az óramutató járásával ellentétes irányban az északi féltekén. Ha átsöpörnek az Indiai- és a Csendes-óceán más részein, ciklonoknak nevezik őket.
HIRDETŐ
A trópusi ciklonok időtartama napoktól hetekig változhat, és ez idő alatt nagy károkat okoz. A tájfun vagy hurrikán pusztító ereje a 10 és 50 km/h közötti elmozdulási képességének és az ezeket kísérő viharoknak köszönhető.
A trópusi ciklonok besorolása mellett ennek a jelenségnek van egy másik változata is, az extratrópusi. Ezek a középső szélességi területeken fordulnak elő, és alacsony nyomású rendszerek alkotják, és nem visznek hőt a magjukba. Ez a típus még Brazília déli részén is előfordul, és éppen a mozgások hozzák magukkal a part mentén érkező hidegfrontokat.
O A hurrikán egy trópusi ciklon tartós szelekkel amelyek elérik a 118 km/h-t és forró maggal rendelkeznek. Ez a vihar a Karib-tengeren, az Atlanti-óceán északi részén, a Csendes-óceán északkeleti részén és a Mexikói-öbölben alakul ki. Ó, érdekesség! Az angol nyelvben a hurrikánt hurrikán néven fordítják a gonosz karibi istenére, Hurrikánra utalva.
O tájfunviszont ez egyfajta ciklon amelynek jellemzői hasonlóak a hurrikán által bemutatottakhoz. A különbség az, hogy ez a jelenség csak a Csendes-óceán nyugati és északnyugati részén, valamint az Indiai-óceán délkeleti részén fordul elő. Ha egy tájfun széle eléri a 241 km/órát, azt szupertájfunnak nevezik.
te tornádók egy forgó légoszlop, amely általában nagyon erős vihar során keletkezik. A jelenség elnevezése a kialakulás helyétől függően is változik – ha az örvény a szárazföldön emelkedik, akkor azt tornádónak nevezik. Ha vízben képződik, vízköpőnek nevezik.
Az örvényszelek intenzív sebességgel forognak egy átlagosan 2 km átmérőjű spirálban. Mérete kisebb, mint egy hurrikán, valamint viszonylag rövid ideig tart – 10 perc és egy óra között. De ne tévedjünk, ezek a viharok elegendőek ahhoz, hogy helyrehozhatatlan károkat okozzanak!
HIRDETŐ
A tornádó szelének sebessége elérheti az 50 km/órát, ami a légköri zavarok közül a legpusztítóbb. Az ilyen típusú viharok pusztítóképessége az elmozdulási sebessége miatt növekszik – 30-ról 60 km/h-ra.
Spiráljának átmérője még abban is segít, hogy a megfigyelő meg tudja különböztetni a ciklontól. Mivel utóbbi elérheti az 1500 km-t meghaladó területet is, teljes egészében csak műholdfelvételekről nézhető meg. Másrészt a tornádó szabad szemmel is látható, mivel az átmérője ritkán haladja meg a 2 km-t.
A ciklon legismertebb képe az a hatalmas spirál, amely áthúzza magát az érintett területen. Ez az alak akkor alakul ki, amikor a szél eléri a ciklon kialakulásához szükséges sebességet. A spirál közepét „szemnek” nevezik, egy viszonylag nyugodt és felhőtlen régiónak.
Körülötte a „szemfal”, egy viharsáv, amelynek átmérője eléri az 1500 km-t. Ezen a részen a legintenzívebb szél és zivatar kering. Két tényező elengedhetetlen ahhoz, hogy az általunk említett régiók a leginkább hajlamosak a fogadásra hurrikánok: 26°C feletti hőmérséklet az óceán első 50 méterén és gyenge szél az óceán felett fűtött.
Ilyen körülmények között az óceánvíz párolgása felhők formájában halmozódik fel a légkör alsó rétegében, alacsony nyomású sávot hozva létre. Ennek eredményeként a forró levegő gyorsan felemelkedik, és a felső részekben jelenlévő hideg levegő leszáll a vihar közepe felé.
HIRDETŐ
Innen az ellenkező irányú szelek hatására a vihar forogni kezd, amit a Föld forgása is befolyásol. A csomók a tengeren áthaladva egyesülnek, és táplálják a ciklont, ahogy több víz párolog el.
A jobb megértés érdekében lásd az alábbi ábrán, melyek azok a trópusi vihar kialakulásának szakaszai:
Amikor a hurrikánok érkezéséről szóló híreket nézi, észrevette, hogy megemlítik az erő elvesztését a part elérésekor? Ennek az az oka, hogy az óceán felett a viharok a szél és a magasság változásával felerősödnek.
Így egyre alacsonyabb nyomást produkálnak a spirál közepén, és egyre erősebb szelet a felszínen. A kontinensre, a tengernél hidegebb és szárazabb régióba érve elveszítik elsődleges energiaforrásukat, az óceánt, és disszipációs fázisba lépnek.
Florence, Harvey, Irma, Jose, Katia… Észrevetted, hogy minden hurrikánt emberekről neveztek el? És tudod miért?
Az ENSZ meteorológiai ügynöksége, a WMO kifejti, hogy a trópusi ciklonok elnevezésének gyakorlata a 20. század elejére nyúlik vissza, ill. azért jött létre, hogy megkönnyítse e jelenségek gyors azonosítását, és ezáltal riasztásokat adjon ki és információkat továbbítson a média.
Kezdetben a jelenségeket véletlenszerűen nevezték el, de 1953-ban a szakértők rövidebb, ábécé sorrendben felsorolt nevekkel kezdték azonosítani őket. A WMO 1979-től kezdődően váltogatja a női és a férfi neveket. Ezért a legutóbbi hurrikánokat időrendi sorrendben Harvey, Irma, Jose és Katia néven nevezték el.
HIRDETŐ
Évente hat névjegyzéket használnak. Ezért a 2015-ben megjelent nevek 2021-ben újra megjelennek. Néhány kivételt azonban alkalmaznak e szabály alól, ha viharok fordulnak elő, amelyek kára rendkívül súlyos. Ez volt a helyzet az Otto és Matthew hurrikánokkal 2016-ban.
Az okozott károk és halálesetek miatt a nevüket áthúzták, és helyükre Owen, illetve Martin került.
A hurrikánokat a szél sebessége és az általuk okozott pusztítás mértéke szerint osztályozzák. Az ehhez a méréshez általánosan használt skála a Saffir-Simpson, amelyet 1970-ben Herbert Saffir mérnök és Robert Simpson orvos fejlesztett ki.
A következő kép jól leírja, hogyan a hurrikánok osztályozása a Saffir-Simpson skála szerint.
Az ábra a skála által egy trópusi viharhoz rendelt besorolást mutatja, 1 és 5 között. Ahhoz, hogy egy ciklon hurrikánnak minősüljön, a szélének legalább 119 km/h sebességűnek kell lennie, és ezt követően az 1. kategóriába kell sorolni.
Ha a szél 154 és 177 km/h között stabilizálódik, a hurrikán a 2-es kategóriába kerül, és ott, ahol elhalad, komolyabb károkat észlelnek. A következő, 3-as kategória a 178 és 209 km/h közötti szelű hurrikánokhoz illeszkedik, még nagyobb pusztító erővel.
A 4-es kategória a szeleket 210 és 249 km/h közé koncentrálja. Az utolsó, 5-ös kategória a hurrikánok legritkább és egyben legsúlyosabb típusait sorolja be, azokat, amelyeknek szélsebessége meghaladja a 250 km/h-t. Csak azért, hogy képet adjunk arról, milyen erősek az ebbe a kategóriába tartozó hurrikánok, a Firenze-vihart, amely legutóbb sújtotta az Egyesült Államokat, az 1. hurrikánnak minősítették, és 32 embert ölt meg.
HIRDETŐ
Van egy másik skála, amely a ciklonok intenzitását méri, a Beaufort-skála. A rendszer besorolja egy ciklon szélének intenzitását, amelynek a nómenklatúra elfogadásához egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie a 10-es indexszel. Ekkor a viharok sebessége meghaladja a 88 km/h-t.
Az év bizonyos szakaszaiban a világ bizonyos régióiban gyakran néznek híreket vagy olvasnak az interneten „hurrikánszezon”-ról szóló információkat. Az mit jelent? Ez a kifejezés azokat a hónapokat jelenti, amikor a trópusi viharok a leggyakoribbak.
A naptár attól függően változik, hogy melyik régióban fordulnak elő ciklonok, tájfunok és hurrikánok. Nézze meg, hogyan oszlik meg az előfordulása:
A múltban az embereket meglepte e viharok érkezése, mivel nem volt technológiai eszköz az előrejelzésükhöz. Manapság a műholdaknak és meghatározott számítógépeknek több nappal előre sikerül nyomon követniük őket, ami lehetővé teszi az érintett területek evakuálását.
A ciklonok által hagyott pusztító ösvények képei bárkit megrémítenek, nem? És Brazíliában ez megtörténhet? A brazil földeken hurrikánok előfordulása kicsit valószínűtlenebb, mert területünkön nem egyesülnek az ilyen típusú viharok meghatározó tényezői.
Az Atlanti-óceán déli részének vize kevésbé meleg amellett, hogy a felszínhez közeli szél erősebb. Ezzel a hurrikánok kialakulása szerencsére gátolt. De mi a helyzet a Catarina hurrikánnal, amely 2004-ben történt? Igen, Rio Grande do Sul és Santa Catarina partjait 180 km/h-s szél sújtotta az év márciusában.
HIRDETŐ
A rendkívüli esetet azért rögzítették, mert trópusi ciklonná fejlődött, amikor összehozta az elemeket kialakulásához szükséges: szélcsendes, meleg vizek és a hurrikán „szemének”, azaz központ. Ez a fajta esemény ritka Brazíliában, de nem lehetetlen. Elég, ha ismét ugyanazok a feltételek teljesülnek.
Amint láttuk, a ciklon az óceán felszínének magas hőmérsékletéből származik, tehát semmi sem természetesebb, mint a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozni az előfordulását. Valójában a National Geographic egyik cikke rámutat a tudósok közötti vitákra a jelenségnek a hurrikánok erősödésére és gyakoriságára gyakorolt hatásairól.
Elméletileg a magasabb légköri hőmérséklet a tengerfelszín magasabb hőmérsékletéhez vezet. Következésképpen erősebb hurrikánok alakulnának ki. A konszenzus az, hogy az erősebb kategóriákban, például a 4-es és az 5-ös hurrikánok előfordulása gyakorlatilag megkétszereződött az 1970-es évek eleje óta.
HIRDETŐ
Továbbá megfigyelhető, hogy a trópusi ciklonok időtartama és sebessége körülbelül 50%-kal nőtt az elmúlt fél évszázadban. A szakértők azonban még nem jutottak konszenzusra abban, hogy megerősítsék az éghajlatváltozás és a hurrikánok közötti összefüggést.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület 2012-ben megjelent jelentése szerint „valószínű, hogy a A trópusi ciklon átlagos maximális szélsebessége növekszik, bár növekedés nem fordulhat elő minden medencében óceáni". Ugyanez a tanulmány rámutat, hogy "megtörténhet, hogy a trópusi ciklonok globális gyakorisága csökken, vagy lényegében változatlan marad".
