A élelmiszer-háló halmazát képviseli élelmiszerláncok hogy az élőlényekből energiához jutó áramlás a belül megvalósuljon ökoszisztémák.
Elkészítettük a táplálékháló gyakorlatok listája így próbára teheti tudását a trofikus szintekről.
többet látni
Óra után kirúgták a biológiatanárt XX és XY kromoszómákon;…
A brazíliai közönséges növényben található kannabidiol új perspektívát hoz…
Olvassa el a visszajelzést, és mentse el ezt a gyakorlatlistát PDF-ben a bejegyzés végén!
1) (ENEM) Az ábra karakterei egy feltételezett tápláléklánc-helyzetet ábrázolnak.
Az ábra egy tápláléklánc példáját mutatja be. Tegyük fel, hogy a bemutatott jelenet előtti jelenetben a férfi gyümölcsökkel és gabonákkal táplálkozott, amelyeket sikerült összegyűjtenie. Feltételezve, hogy a következő jelenetekben a tigris sikeres lesz, és ezt követően táplálékul szolgál a keselyűknek, a tigris és a keselyűk elfoglalják a következő trofikus szinteket:
a) termelő és elsődleges fogyasztó.
b) elsődleges fogyasztó és másodlagos fogyasztó.
2)(UFAL) Az alábbi diagram egy vidéki ingatlan trofikus összefüggéseit mutatja.
Vegye figyelembe a fenti trofikus kapcsolatokat. A séma szerint a férfi:
a) producer.
b) csak elsődleges fogyasztó.
c) csak másodlagos fogyasztó.
d) csak harmadlagos fogyasztó.
e) elsődleges és másodlagos fogyasztó.
3) (UFRGS) Tekintsük a következő állításokat a trofikus szintekről.
I – A növényevők különböző trofikus szinteken található élőlényekkel táplálkoznak.
II – A detritivorok, mivel más élőlények maradványaival táplálkoznak, nem részei a táplálékláncnak.
III – A termelő szervezetek fő energiaforrása a napenergia.
Melyik a helyes?
a) Csak én.
b) Csak III.
c) Csak az I. és II.
d) Csak a II. és a III.
e) I., II. és III.
4) (CESGRANRIO) Egy tó szélén élő, fűvel táplálkozó barlangot elfogott egy kígyó, amelyet később egy sólyom fogott el. De a történet más is lehet, és a sólyom vadászhatott egy egeret vagy egy másik madarat. A kígyó viszont befoghatott volna egy rovart megevett madarat.
Az élelmiszerhálózatra hivatkozva jelölje be a megfelelő alternatívát:
a) A termelőben lévő energia fokozatosan csökken, ahogy fogyasztóról fogyasztóra jut.
b) Az élelmiszerlánc különböző elemeiben fokozatosan növekszik a termelő energiája.
c) A termelő energiapotenciálja nem változik az élelmiszerlánc különböző szegmenseiben.
d) A táplálékhálózatban, mivel az állatok különböző méretűek, a termelő energiamennyisége oszcillációkat szenved el.
e) A táplálékhálózat összetettsége nem befolyásolja az átvitt energia mennyiségét, amely változatlan marad.
5) A táplálékhálók, ellentétben a trófikus láncokkal, az ökoszisztéma összes létező táplálékkapcsolatát képviselik. Ennek alapján az élőlények a hálóban különböző trofikus szinteket vehetnek fel. Az autotróf szervezetek azonban mindig a következő szintet foglalják el:
a) bontók.
b) termelők.
c) elsődleges fogyasztók.
d) másodlagos fogyasztók.
e) harmadlagos fogyasztók.
6) Elemezze az alábbi élelmiszerhálózatot:
Ezzel a webhellyel kapcsolatban jelölje be a megfelelő alternatívát.
a) A kérdésben ábrázolt hálóban a fű az elsődleges fogyasztó.
b) A fenti hálóban a csirke másodlagos és elsődleges fogyasztóként működik, az elemzett lánctól függően.
c) Az ábrázolt hálóban az ember az elsődleges és harmadlagos fogyasztói pozíciót foglalja el, a vizsgált lánctól függően.
d) Az ökör és a szöcske a reprezentált háló egyetlen elsődleges fogyasztója.
e) A sólyom csak a harmadlagos fogyasztói besorolást foglalja el.
7) (UFSCar) Az 1970-es évek végén biológiai közösségeket fedeztek fel, amelyek az óceánok fenekén élnek. 2500 méteres mélységben, közel olyan repedésekhez, amelyeken keresztül forró magma szivárog ki, túlmelegítve a környező vizet. Ezeket a közösségeket főként baktériumok alkotják, amelyek a hasadékokban képződött H‚S oxidálásával nyernek energiát, valamint az azokkal táplálkozó állatok. Az ezekben a közösségekben élő állatok között vannak óriási, 1 méternél hosszabb csőférgek. hosszúságúak, amelyek a kemoszintetikus baktériumok rovására táplálkoznak, amelyek szimbiontaként élnek benne a testüket.
Ezekben a víz alatti közösségekben a H‚S oxidációjával energiát nyerő baktériumok, illetve a szövegben említett óriásférgek a következőképpen hatnak:
a) őstermelők és fogyasztók.
b) termelők és lebontók.
c) elsődleges fogyasztók és másodlagos fogyasztók.
d) lebontók és termelők.
e) lebontók és elsődleges fogyasztók.
8) A táplálékhálóknak, akárcsak a táplálékláncoknak, különböző trofikus szintjeik vannak. A fő különbség azonban az, hogy az élőlények különböző szinteket foglalhatnak el a táplálékhálózatban. A hálókkal kapcsolatban jelölje be a helytelen alternatívát:
a) A táplálékhálózat egy ökoszisztéma táplálékláncainak összességeként definiálható.
b) A táplálékháló ábrázolásánál gyakran nem említik a lebontókat, mivel ezek minden szinten hatnak.
c) Élelmiszerhálókban a másodlagos fogyasztó elfoglalhatja például a kvaterner fogyasztó pozícióját is.
d) A táplálékhálókban a táplálkozási kapcsolatok ábrázolása lineáris sorrendet követ.
e) Élelmiszerhálókban érzékelhető a termelők, a fogyasztók és a lebontók jelenléte.
9) (PUC-SP) „A Pantanalban a vízi növények a lambaris, pacus és kapibara táplálékaként szolgálnak. Ebben a környezetben a piranhák lambarisszal és pacusszal táplálkoznak. Az óriási vidrák túlélik, pacusokkal és piranhákkal táplálkoznak.
A fenti kivonatban leírt táplálékhálózatban a két trofikus szintet elfoglaló szervezetek a következők:
a) lambaris.
b) pacus.
c) kapibarák.
d) piranhák.
e) óriásvidrák.
10) Gyakori, hogy hálók és táplálékláncok vannak a lebontók ábrázolása nélkül. Ez azért történik, mert:
a) a lebontók nem hatnak minden trofikus szinten.
b) a lebontók csak a fogyasztókra hatnak.
c) a lebontók minden trofikus szinten hatnak.
d) a lebontók csak a termelőkre hatnak.
1 — c
2 — és
3 — b
4 — a
5 — b
6 — d
7 — a
8 D
9 és
10 — c
Kattintson ide a gyakorlatok listájának PDF formátumban történő mentéséhez!
Lásd még:
