Ha valaha is úgy érezte, hogy egy helyzet túlságosan ismerős, akkor valószínűleg átélt már déjà vu-t. A franciául „már látott” kifejezést jelentő kifejezés az objektív ismeretlenséget a szubjektív ismerősséggel ötvözi.
A Déjà vu gyakori. Egy 2004-ben megjelent cikk szerint több mint 50 déjà vu-felmérés azt sugallta, hogy az egyének körülbelül kétharmada tapasztalja legalább egyszer élete során. Úgy tűnik, hogy ez a szám is növekszik, ahogy az emberek egyre jobban tudatában vannak annak, hogy mi is a déjà vu.
többet látni
Óra után kirúgták a biológiatanárt XX és XY kromoszómákon;…
A brazíliai közönséges növényben található kannabidiol új perspektívát hoz…
A déjà vu-t leggyakrabban a látottak alapján írják le, de ez nem látás-specifikus, és még a vakon születettek is megtapasztalhatják.
A déjà vu-t nehéz laboratóriumban tanulmányozni, mert ez egy múló élmény. Azért is, mert nincs rá egyértelműen azonosítható kiváltó ok. A kutatók azonban több eszközt is alkalmaztak a jelenség tanulmányozására.
Mivel a déjà vu-t nehéz mérni, a kutatók számos magyarázatot feltételeztek a működésére. Az alábbiakban felsorolunk néhány legszembetűnőbb hipotézist.
A déjà vu memóriamagyarázatai azon az elképzelésen alapulnak, hogy Ön már átélt egy helyzetet, vagy valami nagyon hasonlót. Azonban tudatosan nem emlékszel arra, hogy átmentél rajta. Inkább öntudatlanul emlékszel. Ezért ismerős, még ha nem is tudod, miért.
Az egyedi elemismereti hipotézis azt sugallja, hogy akkor tapasztalja meg a déjà vu-t, ha a jelenet egy eleme ismerős. Ön azonban tudatosan nem ismeri fel, mert egy másik forgatókönyvben van.
A gestalt ismertség hipotézise arra összpontosít, hogy az elemek hogyan helyezkednek el egy jelenetben, és hogyan alakul ki a déjà vu, ha megpróbálsz valami hasonló elrendezéssel.
Egyes magyarázatok azt feltételezik, hogy a déjà vu-t akkor tapasztaljuk meg, amikor olyan spontán agyi tevékenység történik, amely nincs összefüggésben azzal, amit éppen tapasztal. Ha ez az agynak a memóriával foglalkozó részében történik, akkor hamis ismerősség érzése támadhat.
Egy kutató azt sugallja, hogy déjà vu-t tapasztal, amikor a parahippocampalis rendszer, ami segít valami ismerős felismerése véletlenszerűen meghiúsul, és azt gondolja, hogy valami ismerős, holott nem az kellene.
Mások szerint a déjà vu nem izolálható egyetlen ismerős rendszerbe, hanem több struktúrát foglal magában, amelyek részt vesznek a memóriában és a köztük lévő kapcsolatokban.
Más hipotézisek azon alapulnak, hogy az információ milyen gyorsan halad át az agyán. Az agy különböző területei továbbítják az információkat a „magasabb rendű” területeknek, amelyek egyesítik az információkat, hogy segítsenek megérteni a világot.
A déjà vu magyarázata továbbra is megfoghatatlan, bár úgy tűnik, hogy a fenti hipotézisekben van egy közös szál: a kognitív feldolgozás átmeneti hibája. Egyelőre a tudósok folytathatják a kísérletek tervezését, amelyek közvetlenebbül vizsgálják a déjà vu természetét, hogy biztosabbak legyenek a helyes magyarázatban.