A középkorban az egyháztagoknak megvolt az a szörnyű szokásuk, hogy mérget tettek az egyházi szemmel veszélyesnek tartott könyvek lapjaira. A magatartás Umberto Eco "A rózsa neve" című regényében tárult fel 1980-ban.
És nem arról van szó, hogy ebben a században dán kutatók három, arzénnal borított kéziratot találtak a 16. és 17. századból? Az anyag a létező egyik legmérgezőbb anyag, és mennyiségtől függően a mérgezés halált is okozhat.
többet látni
Az „Atlanticas” program fekete, bennszülött és quilombola nőket visz…
Megerősítve: a Samsung valóban összecsukható képernyőket gyárt…
A felfedezés véletlenül történt a Dél-Dániai Egyetemen (SDU). Jakob Holck és Kaare Lund Rasmussen egy vallásos szereplők életrajzának és két történelmi műnek a lapjait tanulmányozták, de a zöld burkolat miatt nehézségekbe ütköztek.
Laboratóriumi vizsgálatot végezve igazolták, hogy az ilyen lefedettség arzén. Szerencsére óvatosan kezelték a valószínűleg katolikus egyházhoz tartozó szövegeket, nehogy megrészegítsék a kutatókat.
Úgy gondolják, hogy a római és kánonjogi szövegeket tartalmazó kötésekkel az elmúlt években senki sem került kapcsolatba. Végül is a három mű közül egyik sem volt elektronikusan katalogizálva, és mindegyiket jól tárolták.
Holck és Rasmussen felfedezéséről a „The Conversation” tudományos folyóiratban megjelent cikkben számoltak be. Ebben a kettő részletezte, hogy a borítókon használt pigment valószínűleg "Verde-Paris".
Ez egy smaragd kristályos por, amelyet könnyen gyártanak és széles körben használnak az elmúlt évszázadokban. Hogy ötletet adjunk, Európa nagy mennyiségben gyártotta az elemet, hogy úgy adják el, mint a festményekhez.
Ezért előfordulhat, hogy a múzeumokban kiállított darabok vagy az ókori gyűjtemények könyvei többek között arzénpigmenteket is tartalmaznak. A dán művek esetében a kutatók úgy vélik, hogy a pigmentáció oka nem része semmilyen cselekménynek.
A talált arzén csak a könyvek borítójában volt, ezért a szerzők csak a férgek és rovarok elleni védelmet tűzték ki célul. És igazuk volt! Az elem toxicitási foka olyan magas, hogy hatása az évek múlásával sem szűnik meg.
Ennyi meglepetés után a három művet katalogizálták az SDU könyvtárában, és a jelentések szerint az olvasókat nem fenyegeti a mérgezés. Holck szerint „szellőztetett szekrényben tárolják, és csak speciális kesztyűvel lehet hozzányúlni”.
Szellőztetés szükséges, mert fennáll annak a veszélye, hogy belélegezve arzén is megjelenhet. A körülményektől függően az elem mérgező gázzá alakul, ami megmagyarázza a viktoriánus korszakban feljegyzett haláleseteket.
Köztük gyerekek a zöld tapétával letakart szobákban a XIX. Mi a helyzet a jelenleg kutatott művekkel, amelyek még tartalmazhatnak arzént? A rejtély folytatódik, és a kutatók szerint nincs ismert statisztika ezzel kapcsolatban.
