A felsőfokú végzettségű professzorok iránti kereslet növekedése arra késztette az ország professzorjelöltjeit keresse ezt a képzést gyorsabb tanfolyamokon vagy egyszerűsített tanárképzési programokban. Távoktatásra is törekedtek, erős szabályozás és ellenőrzés nélkül. Az adatok a kiadványban találhatók Tanárok Brazíliából, amelyet az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (Unesco) Brazíliában és a Carlos Chagas Alapítvány (FCC) indított el São Paulóban.
A Professores do Brasil című könyv, amely az ország tanárképzésének kihívásaival foglalkozik, a harmadik a sorozatban, amely széles körű áttekintést nyújt a tanításról: képzésről, munkáról és professzionalizációról. Tervezés alapján készült A brazíliai tanárképzés forgatókönyvei és kihívásai. A kiadvány Bernardete A. kutatók tanulmányainak eredménye. Gatti, Elba Siqueira de Sá Barretto és Patrícia Albieri de Almeida, a Carlos Chagas Alapítványtól; és Marli Eliza Dalmazo Afonso de André, a São Paulo-i Pápai Katolikus Egyetemről (PUC).
többet látni
CSODÁLATOS: A tudósok „előskori” pingvint találtak élve New…
Az „Atlanticas” program fekete, bennszülött és quilombola nőket visz…
Az anyag bemutatja az ország alapszakos hallgatóinak profilját is, kiemelve fontos pontokat. Például az oktató hallgatók jövedelme alacsonyabb, mint a más végzettségűek: 2014-ben a hallgatók mintegy 61,2%-ának volt legfeljebb három minimálbér bevétele. És ebből az összegből minden negyedik diák fizetése eléri a 1,5 minimálbért.
„A század elejétől napjainkig szegényebbek lettek [az egyetemisták], akik alacsonyabb iskolai végzettségű családokból származnak” – mondta egy interjúban Elba Siqueira de Sá Barretto, a São Paulo-i Egyetem professzora, a Carlos Chagas Alapítvány kutatója és tanácsadója. à Brazil Ügynökség. „A diplomás hallgatók 42%-ának vannak szülei, akik csak hiányos általános iskolát végeztek. Ezeknek a hallgatóknak csak 9 százalékának van felsőfokú végzettségű szülei” – tette hozzá. „Ez egy trend. Brazíliában egyre inkább a legszegényebb rétegek keresik a tanítást. És ez a tendencia világosabbá, hangsúlyosabbá vált” – mondta.
A kutatás másik szempontja, hogy a diplomát szerző nők száma nagyobb, mint a férfiaké, és a feketék vannak többségben a hallgatók között. [A feketék jelenléte a fokban a 2005-ös 35,9%-ról 2014-re 51,3%-ra nőtt. „14 szakból [Enade adatai szerint] 11-ben volt legalább 50%-a fekete vagy barna hallgató. És minden szakon az indiaiak is képviseltetik magukat, bár kis arányban” – tájékoztat Elba.
„Ők [az egyetemisták] már szegényebb diákok voltak. Ez nem brazil jelenség, több latin-amerikai országban is előfordul, a 2000-es évek óta. Az egyetemisták közül sokan elsőként érik el a középiskolát és a felsőoktatást”.
A kutató szerint a diploma is túlnyomórészt női képzés. „A közelmúltban azonban észrevettük, hogy nő a férfiak beiratkozása” – mondta, hozzátéve, hogy a a legtöbb ilyen egyetemi hallgató nemcsak tanul: „Tanulnak és dolgoznak, és továbbra is fenntartják a család". Elba számára ez azt jelenti, hogy milyen keményen kell dolgoznia, hogy tanulhasson.
A tanulmány az egyetemisták öregedési profilját is kimutatta: a 18 és 24 év közötti, diplomát szerző fiatalok jelenléte a 2005-ös 34,7%-ról 2014-re 21%-ra nőtt.
A kutató szerint ezek a jelenségek többek között a kvótatörvény megalkotásából fakadnak. „Számot kaptak ezekre a magántanfolyamokra, és sok üres álláshely megnyitására az állami intézményekben, hogy felsőoktatást végezhessenek” – tette hozzá.
Az irányelvek és alapok törvénye (LDO 9 394) 1996-os hatályba lépése óta az országban kötelezővé teszik, hogy minden tanár magasabb minősítéssel rendelkezzen. 2016-ban azonban még mindig a kisgyermeknevelő tanárok 34%-a, az általános iskolai tanárok 20%-a nem végzett végzettséggel. Az utolsó években a nem diplomások aránya elérte a 23%-ot. A középiskolában a nem titulált tanárok aránya 7%-nak felelt meg.
Ugyancsak a könyv szerint a 2001-es 659 ezer hallgatóról 2016-ra 1,5 millióra nőtt a szakra beiratkozottak száma. Az országban 2016-ban 1 524 329 fő volt a beiratkozott hallgatók pontos száma, ebből 579 581 fő állami, 944 748 fő (az összes 62%-a) pedig magániskolában. Ebből 882 749 fő személyes oktatási kurzuson szerzett diplomát, a fennmaradó rész, 641 580 pedig távoktatási tanfolyamon.
„Ez egy olyan időszak volt [2000 után], amikor Dél-Amerika és Latin-Amerika országai igen kedvező feltételekkel rendelkeztek a fejlődésükhöz. Az északi országok válsága nagymértékben kedvezett az árukat exportáló országainknak. Tehát a GDP nőtt, nagy gazdasági fejlődés ment végbe” – mondta Elba. „A Licenciatura diploma volt az egyik kedvelt felsőoktatási képzés ebben az időszakban” – tette hozzá.
Az országban 2016-ban felkínált 2 228 107 férőhelyből 1 990 953-at (az összes 89,4%-át) a versenyszféra bocsátott rendelkezésre. Az üresjáratok száma elérte az 1 632 212-t, és körülbelül 94,3% a versenyszférára vonatkozik. A felmérés szerint 2016-ban összesen 595 895 újonnan jelentkező jelentkezett be, akiknek 75,8%-a vett részt a versenyszféra által biztosított tanfolyamokon.
„Majdnem 2 millió üres állás van a magánszektorban, és csak 10,6%-ot kínál a közszféra. Másrészt a közszférában lecsökkent üresedéseket vitatja több mint 1,6 millió hallgató, vagyis a legtöbb jelentkező, aki azt feltételezi, hogy belép a képzésbe. felsőoktatás (58,2%), amelyet mindenekelőtt az ezeknek a képzéseknek általában társadalmilag betudható jobb minőség, a hálapénz, vagy mindkét ok vonzott” – mondja a Kiadvány.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a felsőoktatásban meghirdetett oktatói oklevelek száma nagy (2,2 millió betöltetlen állás), de a felvételizők száma korlátozott (2016-ban 595 ezer). Ebből az összes betöltetlen állásból 1,9 millió a magánoktatásban betöltetlen állásokra vonatkozik.
Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a hallgatók az ágazat állami támogatásainak növekedése miatt keresnek magán felsőoktatást. alacsony havidíjak, a távoktatási mód, az esti képzések nagyobb kínálata és az üresedési verseny alacsonyabb elérhető.
A közintézmények megüresedett állásainak mintegy 39%-a nem volt betöltve. A versenyszférában az üresjáratok száma meghaladta az 1,5 milliót 2016-ban. A felmérés szerint ennek oka a közszféra esetében a rászoruló hallgatók támogatásának hiánya, valamint a képzések szerkezetének és működési módjának módosításának nehézsége. A 2013-ban alapképzésre beiratkozott hallgatók fele végzi el a képzést.
„Az ideális az lenne, ha kevesebb betöltetlen állást kínálnánk fel, de a nehéz felvételi vizsgát tett hallgatók támogatási feltételeinek biztosítása a felsőoktatási képzésben maradáshoz érettségiig” – magyarázta a kutató. Ez a támogatás az Elba szerint nem korlátozódik pénzügyi feltételek vagy pénzügyi támogatás felajánlására jobb, de magában foglalja egy megfelelőbb tanterv elkészítését és egyebeket is szisztematikus.
A kutató számára a kiadványban bemutatott különféle portrékkal kapcsolatos lehetséges következtetések között szerepel a át kell gondolni néhány kiadást, ami a felsőoktatásban felmerül, és a jelenlegi minőségét is felajánlott. „A felsőoktatás növekedési céljait is felül kell vizsgálnunk. Kevés a középiskolát végző diák. A középfokú oktatás még mindig nagyon bizonytalan” – mondta.
(Forrás: Brazil Ügynökség)
Lásd még: Az STF értékeli a Petrobras megosztását az oktatáson kívüli területekkel
A 2. félév Prounija június 11-én nyitja meg a regisztrációkat
A kisgyermekkori nevelésbe való befektetés a legjobb bűnözés elleni stratégia
