1823. évi alkotmányozó nemzetgyűlés

1822 júniusában az akkori kormányzó hercege Brazília, Dom Pedro I, parlamenti képviselőket hívott össze az ország első alkotmányának kidolgozására.

A szöveg megírása előtt Dom Pedro kijelentette, hogy csak akkor fogad el alkotmányos elhatározásokat, ha azok méltóak az országhoz és a császárhoz.

Azonban csak azután Brazília függetlensége hogy a Közgyűlés megkezdte feladatának gyakorlását. A fő cél a alkotmányozó nemzetgyűlés Alkotmány kidolgozása volt az új iránymutatása érdekében állapot szuverén.

Összegzés – 1823. évi alkotmányozó nemzetgyűlés

Felkészítésének egyik célja a Alkotmány az volt, hogy meghatározzák, kinek lesz szavazati joga. Ezzel csak a 10 mázsa manióka liszt éves jövedelmével rendelkező férfiak gyakorolhatták polgárság.

Ezért a dokumentum projektje a A manióka alkotmánya, az agrárelit érdekeinek képviseletéért, a politikai döntések olyan személyek felé történő irányításáért, akik földterülettel és nagy mennyiségű ültetett maniókával rendelkeztek.

A fenntartása és legitimációja rabszolgaság volt a projekt másik jellemzője. Emellett a kormány feladata volt a rabszolgamunka érdekeinek garantálása.

Ezt a szakaszt két hatalmi csoport – a Brazil Párt és a Portugál Párt – közötti vita jellemezte. Az első a szuverén benyújtását követelte a parlamentnek. A második viszont abszolút hatalomra vágyott a uralkodó.

Az ország első alkotmánytervezeteként erősen befolyásolták az országok alkotmányai európaiak, elfogadásával a három hatalom:

• Törvényhozó hatalom;
• Végrehajtó hatalom;
• Bírói hatalom.

Ez a szervezet meghatározta, hogy a törvényhozó hatalom túlsúlyban legyen a végrehajtó hatalommal szemben. Ez a tény ellentmondott az akkori fejedelem régensnek, aki tekintélyelvű, központosító és abszolutisták.

Az a tény, hogy nem értett egyet hatásköre korlátozásával, érdekütközést váltott ki, ami miatt Dom Pedro I lemondott. José Bonifácio és 1823 novemberében államcsínyt hirdetnek, katonai erők felhasználásával a nemzetgyűlés feloszlatására Alkotó.

Ez az esemény a kínok éjszakája. A puccs ellen felszólaló politikusokat kiutasították vagy letartóztatták az országból.

Rájövünk tehát, hogy a Brazília első alkotmánya az akkori régens herceg sajátos érdekeiből született, nem pedig alkotmányozó nemzetgyűlésből.

További információ:

• kötőfék szavazás
• Női szavazás Brazíliában
• Gyakorlatok listája az első uralkodásról
• A Brazil Birodalom idővonala – Első és második uralkodás – Kronológia
• Idővonal – Brazília története