Azt már tudjuk, hogy a Vargas volt nem sokkal azután kezdődött 1930-as forradalom, és annak vége, 1945-ben, elbocsátásával Getulio Vargas Brazília elnöki posztjáról.
15 évet töltött hatalmon, miután sikerült felszámolnia a latte politika amely a brazil politikai forgatókönyvben dominált a Köztársaság első éveiben.
többet látni
A tudósok technológia segítségével feltárják az ókori egyiptomi művészet titkait…
A régészek lenyűgöző bronzkori sírokat fedeztek fel…
A Vargas-korszakot a hatalom központosítása Vargas alakjában és az országban végbemenő intenzív társadalmi és gazdasági átalakulások jellemezték.
Ez a szakasz három pillanatra oszlik:
Felmérjük-e tudásunkat hazánk történelmének e nagyon fontos időszakáról?
1 – (Unirio/2000) Boldog Pedro Batista házában, Santa Brígidában, Bahia államban. Pedro II egy falterületen osztozik Getúlio Vargassal. Ez a példa a mítoszok alakjának egyfajta idealizálását jellemzi, amelyek a népemlékezetben ülepedtek.
Elmondhatjuk, hogy Getúlio Vargas felerősítette a „szegények atyjának” imázsát, nagyrészt a következők miatt:
a) populista jellegű, a dolgozó tömegeket vonzó intézkedések.
b) az agrárreformtal bevezetett forradalmi intézkedések.
c) a brazil iparosokra bevezetett gazdasági korlátozások.
d) a nemzeti és nemzetközi burzsoáziára rótt merev korlátozások.
e) brazil parasztok körében terjesztett kérkedő beszédek.
2 — (Mackenzie/2004) Getúlio Vargas 1937-ben új kormányt iktathatott be, Estado Novo néven. Erről az időszakról helyes kijelenteni, hogy:
a) a demokrácia és a polgári szabadságjogok gyakorlása, a kommunista eszmék elutasítása jellemezte amely fenyegette a nemzetet, tekintettel e forradalmi csoportok azon szándékára, hogy a puccs.
b) a kommunista fenyegetéssel szembesülve az Országgyűlés, az Államgyűlések, valamint a Városi Tanácsok megkezdték a törvényalkotást és a nemzetpolitika különböző ügyeibe való beavatkozást.
c) megtörtént az egyes európai nemzetekben uralkodó fasiszta doktrínák által befolyásolt tekintélyelvű alkotmány bevezetése, amely a diktatúra időszakának kezdetét jelentette.
d) az új rendszerben, köszönhetően a szakszervezeti társaságoknak az államnak való alárendeltségnek, amely a a munkások fellépése, a munkásjogok meghódítása, az elitek jóakaratának eredménye üzleti.
e) a nemzetközi gazdasági helyzet hozzájárult az Estado Novo konszolidációjához, amely a még mindig fennálló válságra tekintettel kitartott a kávéágazatban, növelte beavatkozó szerepét, az export problémáját keresve nemzeti.
3 – (Unesp) Miután a Nemzeti Felszabadítási Szövetséget 1935-ben kihaltnak nyilvánították, nem mérsékelt tagjai megszervezték a kommunista felkelést, amelyet a Vargas-kormány levert. Ellenőrizze az alternatívát, amely bemutatja az említett felkeléssel kapcsolatos későbbi politikai akciót:
a) Teljesen elvetették az ANL-programban szereplő imperialista és földesúrellenes javaslatot.
b) Vargas diktatórikus tervei javára kihasználta a kommunizmustól való félelmet.
c) Két hónappal az Intentona után minden tárgyalásra váró politikai foglyot szabadon engedtek.
d) Az uralkodó osztályok antikommunista kampánya hozzájárult ahhoz, hogy Vargas felhagyott folyamatos terveivel.
e) A lázadók csak azután adták meg magukat, hogy kihirdették a külföldi adósság fizetésének végleges felfüggesztését.
4 — (Enem/2017) Az Estado Novo idején a propagandáért felelős személyek politikai üzenetekkel igyekeztek tökéletesíteni magukat az izgalmas és „tömegeket” bevonó művészetben. Ennél a beszédtípusnál a szavak jelentése keveset számít, mert ahogy Goebbels kijelentette: „nem azért beszélünk, hogy mondjunk valamit, hanem azért, hogy bizonyos hatást érjünk el”. CAPELATO, M. H. Politikai propaganda és a média ellenőrzése. In: PANDOLFI, D. (Org.). Az új állam újragondolása. Rio de Janeiro: FGV, 1999.
A média feletti ellenőrzés az Estado Novo fémjelezte volt, mivel alapvető fontosságú volt a politikai propagandában, mivel az volt a célja, hogy:
a) elnyerni a lakosság támogatását az új kormány legitimálásában.
b) növelje a tömegek bevonását a politikai döntésekbe.
c) növelje a civil társadalom nyilvános információval való ellátását.
d) a média demokratikus részvételének kiterjesztése Brazíliában.
e) bővítse a lakosság megértését az új kormány szándékairól.
5 – (PUC/RS) „Csináljuk meg a forradalmat, mielőtt az emberek megcsinálják.” A kifejezés, amelyet Minas Gerais kormányzójának tulajdonítottak, Antônio Carlos de Andrada feltárja az 1930-as forradalom politikai ideológiáját, amelyet a érdeklődési körök:
a) São Paulo kávétermesztő burzsoáziája, a kávé értékének növelése céljából.
b) a munkásosztályé, az iparosodás elmélyítése céljából.
c) a fasiszta jobboldali pártok, az erős állam megteremtése érdekében.
d) a disszidens oligarchiák, amelyek az államreform iránti elkötelezettséggel szövetkeztek.
e) az ipari burzsoázia, a szabad vállalkozás politikáját keresve.
6 — (FGV/2003) 1941. december 21-én Getúlio Vargas találkozóra fogadta Osvaldo Aranhát, külügyminiszterét. Olvasson néhány részletet az elnök naplójából: „Éjszaka fogadtam Osvaldót. Azt mondta, hogy az amerikai kormány nem ad nekünk segítséget, mert nem bízik kormányom elemeiben, amelyeket le kellene váltanom. Azt válaszoltam, hogy nincs okom bizalmatlankodni az asszisztenseimben, a létesítményekben, amelyeket adunk Az amerikaiak nem engedélyezték ezeket a gyanúsításokat, és nem helyettesíteném ezekkel a segédcsapatokkal a kényszerítéseket Furcsa." (VARGAS, Getúlio, Diário. São Paulo/Rio de Janeiro, Szicíliai/Fundação Getúlio Vargas, 1995, vol. II, p. 443.)
Erről az időszakról a következőket mondhatjuk:
a) Az észak-amerikai gyanúk teljesen alaptalanok voltak, mert a brazil kormány tagjai között nem volt nácifasiszta szimpatizáns.
b) Vargas pragmatikus politikájával gazdasági előnyökről tárgyalt az amerikai kormánnyal, és kormányában tartotta a náci-fasiszta rezsimek szimpatizánsait.
c) Az Estado Novo és a fasiszta rezsimek közötti hasonlóságok ellenére Vargas nem engedett meg semmiféle diplomáciai kapcsolatot Brazília és a tengely országai között.
d) A Vargas-kormány élén számos szimpatizáns állt a Szovjetunió kommunista rezsimje és annak vezetője, Joszif Sztálin.
e) Az amerikai kormány nyomása arra késztette Vargast, hogy elbocsátotta hadügyminiszterét, Eurico Gaspar Dutra tábornokot, aki a náci-fasiszta rendszerek csodálója volt.
7 — (Enem/2017) A Vargas-kormány kezdeti éveiben a baloldali áramlatok irányítása alatt álló munkásszervezetek próbáltak szembeszállni az állam általi kialakításukkal, de a kísérlet kudarcot vallott. A kormány mellett ezeknek a szervezeteknek a bázisa szorgalmazta a legalizálást. A kormány által elismert szakszervezeti tagságtól több juttatás, így a szabadság, a Békéltető és Ítélőtábla előtti jogigénylés lehetősége függött. FAUSTO, szül. Brazília tömör története. Sao Paulo: Edusp; Hivatalos állami sajtó, 2002 (adaptált).
A szöveg által ábrázolt történelmi kontextusban a kormány és a szakszervezeti mozgalom kapcsolatát jellemezték:
a) a különböző politikai ideológiák felismerésével.
b) demokratikusan kialakított párbeszéd útján.
c) a Getulismo szociális juttatásaira.
d) a munkajogoknak az állam védelméhez való kapcsolásával
e) konszenzusosan megalkotott jogszabály.
8 — (Espcex 2018) Az Estado Novo az úgynevezett „Vargas-korszak” időszaka volt, amelyben az elnök rendelkezett a legszélesebb jogkörrel. Az alábbi alternatívák közül mutasson arra, amelyik az Estado Novo során történt eseménynek felel meg.
a) São Paulo lakossága elindította az úgynevezett alkotmányos forradalmat.
b) 1930 novemberében megalakult az Oktatási és Egészségügyi Minisztérium.
c) Kitört a kommunista szándék.
d) A Kormány elfogadta a szakszervezeti törvényt, amely a szakszervezeteket konzultatív testületként határozta meg.
e) Brazília részt vett a 2. világháborúban a brazil expedíciós erőkkel.
9 – (Enem) A választási igazságszolgáltatást 1932-ben hozták létre a választási folyamat átfogó reformjának részeként, amelyet az 1930-as forradalom ösztönzött. Létrehozása nagy intézményi előrelépést jelentett, amely garantálta, hogy a választásokon a képviselők befolyására elméletileg immunis testület kerüljön támogatásra. TAYLOR, M. Választási igazságszolgáltatás. In: AVRITZER, L.; ANASTASIA, F. Politikai reform Brazíliában. Belo Horizonte: UFMG, 2006 (adaptált).
Az ország demokratikus rendszerével kapcsolatban a vizsgált intézmény szerepe a következő volt:
a) Megvalósította a közvetlen elnökválasztást.
b) Szisztematikus csalás elleni küzdelem a számításokban.
c) A diktatúra idején megváltoztatta a jelöltállítás szabályait.
d) Közigazgatási korrupcióval kapcsolatos vádakat hirdetett.
e) Bővült a részvétel a népszámlálási kritériumok lejártával.
10 — (Uftm 2012) A Getúlio Vargas által az Estado Novo 1937. novemberi elrendelése miatt felhozott okok között megemlíthetjük:
a) a 2. világháború kitörésének közeledtét és határaink védelmének szükségességét.
b) a munkássztrájkok, a kifosztások és a korszakban az országot eluralkodó pusztítások.
c) egy állítólagos kommunista felkelés, az úgynevezett Cohen-terv felfedezése.
d) a sajtó által közzétett csalások feljelentései az utódválasztás során.
e) a São Paulo-i elit elégedetlensége a rezsimmel szemben, amely azzal fenyegetett, hogy elszakad az ország többi részétől.
1 – A
2 – W
3 – B
4 – A
5 – D
6 – B
7 – D
8 – ÉS
9 – B
10 – W
További információ:
