A A modern nemzeti államok kialakulása végén történt Alacsony középkor, azt az időszakot, amelyet egyes gazdag nemesek megértése jellemez, hogy a feudalizmus már nem elégítették ki igényeiket.
Ennek ismeretében oldjuk meg a gyakorlatok a modern nemzeti államok kialakításáról hogy az Escola Educação csapata kifejezetten az Ön számára válogatott?
többet látni
A tudósok technológia segítségével feltárják az ókori egyiptomi művészet titkait…
A régészek lenyűgöző bronzkori sírokat fedeztek fel…
1 — (Pucsp) „A királyi trón nem az ember trónja, hanem magának Istennek a trónja. A királyok istenek, és valamilyen módon részt vesznek az isteni függetlenségben. A király messzebbről és magasabbról lát; hinni kell, hogy jobban lát…” (Jacques Bossuet).
Bossuet ezen kijelentései a kontextusra vonatkoznak:
a) a 12. században, Franciaországban, ahol az egyház és az állam között mélyreható törés következett be annak következtében, hogy a pápa Isten képviselőjeként igyekezett gyakorolni a monarchikus hatalmat.
2 – A feudalizmus hanyatlása lehetővé tette egy új politikai konfiguráció, a Modern Állam kialakulását, amelyet a következők jellemeztek:
a) az egyház szuverenitása, területi egyesítés, körülhatárolt határok, a hatalom központosítása az uralkodó kezében.
b) a királyság szuverenitása, területi egyesülés, körülhatárolt határok, a hatalom központosítása az uralkodó kezében.
c) a királyság szuverenitása, területi egyesítés, körülhatárolt határok, a hatalom központosítása az Egyház kezében.
d) a királyság szuverenitása, területi egyesülés, a határok lehatárolásának hiánya, a hatalom központosítása az uralkodó kezében.
3 – Mi volt a modern állam egyik pillére?
a) Az Egyház felemelkedése, a központosított hatalom birtokosa, amely nem szenvedne a király beavatkozását. Befolyása a lakosságra és a területre érvényesülne.
b) A burzsoázia felemelkedése, egy olyan központosított hatalom birtokosa, amely nem szenved az egyház beavatkozásától. Befolyása a lakosságra és a területre érvényesülne.
c) A király felemelkedése, olyan központosított hatalom birtokosa, amely nem szenved az egyház beavatkozásától. Befolyása a lakosságra és a területre érvényesülne.
d) A burzsoázia felemelkedése, a központosított hatalom birtokosa, amely nem szenved a király beavatkozásától. Befolyása a lakosságra és a területre érvényesülne.
4 – Autonómiájuk megerősítése és garantálása érdekében a monarchiák a következőkbe fektettek be:
a) hivatásos hadseregek.
b) szellemi tanulmányok.
c) manuális tanulmányok.
d) egyetemek.
5 — (UEL) A 16. század körül az európai nemzeti monarchiák kialakulásához kapcsolták:
a) a protekcionizmus igénye a feltörekvő kereskedő burzsoázia részéről és az abszolutista politikai ideológia terjesztése.
b) a feudális arisztokrácia politikai-gazdasági megerősítése és az állam központosításának liberális ideológiai támogatása.
c) tengerentúli hajózások és hódítások, valamint a szabadpiaci világgazdaság megvalósításának vágya.
d) a paraszti munkaerő kontingensének növekedése és a proletariátus diktatúrájáról alkotott polgári felfogás jelenléte.
e) a vallási kulturális élcsapat megjelenése és a királyok isteni jogát védelmező francia szkepticizmus erős befolyása.
6 – Melyek voltak a fő modern nemzeti államok?
a) Anglia, Franciaország, Portugália és Svédország.
b) Norvégia, Franciaország, Portugália és Spanyolország.
c) Anglia, Franciaország, Dánia és Spanyolország.
d) Anglia, Franciaország, Portugália és Spanyolország.
7 – Az európai nemzetek létrehozták saját politikai centralizációjukat, amely a következőkre épült:
a) A feudalizmus válsága, a burzsoázia megjelenése, a tengeri terjeszkedés, a kereskedelmi fejlődés és a népesség növekedése.
b) A feudalizmus válsága, a monarchia kialakulása, a tengeri terjeszkedés, a kereskedelmi fejlődés és a népesség növekedése.
c) A feudalizmus válsága, a lutheranizmus megjelenése, a tengeri terjeszkedés, a kereskedelmi fejlődés és a népesség növekedése.
d) A feudalizmus válsága, a burzsoázia megjelenése, az egyházi hatalom bővülése, a kereskedelmi fejlődés és a népesség növekedése.
8 – A polgárok voltak a felelősek a szabad vásárok megjelenéséért, amelyek elindították a kereskedelem fejlődését. Hogy hívták ezt az időszakot?
a) Kulturális és városi reneszánsz.
b) Kereskedelmi és városi reneszánsz.
c) Kereskedelmi és kulturális reneszánsz.
d) Kereskedelmi, városi és művészeti reneszánsz.
9 — (FUVEST) – A francia és angol nemzeti államok megalakulásának folyamatában a következő szempontok azonosíthatók:
a) a nemesség hatalmának erősítése és a modern állam kialakulásának késleltetése.
b) a király függésének kiterjesztése a feudális uraktól és az egyháztól.
c) a feudalizmus és a politikai centralizáció szétesése.
d) a királyi hatalom hanyatlása és a kereskedelmi kapitalizmus válsága.
e) a burzsoázia és az állam és az egyház közötti egyensúly meggyengülése.
10 — A ____________ az európai társadalom legfontosabb alakjává vált.
a) püspök
b) pápa
c) pap
d) király
1 – D
2 – B
3 – C
4 – A
5 – A
6 – D
7 — A
8 — B
9 – C
10 – D
Kattintson ide, és töltse le a modern nemzeti államok kialakulásával kapcsolatos gyakorlatok listáját PDF-ben
Lásd még itt: