A hagyományos oktatási formák egyre távolabb állnak a munkaerőpiacon alkalmazott új technológiáktól. Az oktatási környezetben bekövetkezett változások ellenére a legtöbb brazíliai állami iskolában elfogadott modell 1830-ig nyúlik vissza.
A hagyományos formák a hallgatóra, mint passzív tantárgyra épülnek, egyúttal a A tanárt a fő tantárgynak tekintik, aki felelős a tudás és a képzés átadásáért diákok, akik egyszerűen díszíti őket.
többet látni
Az IBGE 148 megüresedett népszámlálási kutatói állást nyit meg; nézd meg, hogyan…
Megjelent a „Program a…
Ez a fajta tanítás azonban kevés hatással van a mai társadalomra, mivel a technológiai újítások gyors ütemben fejlődnek. Ezt az eltérést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2016-ban készített tanulmányának adatainak elemzésével lehet szemléltetni.
Az összegyűjtött adatok szerint az abban az időszakban alapfokú oktatásba beiratkozott gyerekek hozzávetőleg kétharmada olyan pályán fog dolgozni, amelyet még nem alakítottak ki, az ún. a jövő szakmái.
A perspektíva az, hogy nagyon rövid időn belül, 2020-ig kb a készségek 35%-a cégek által kért drasztikus változásokon mennek keresztül. Ennek következtében több mint 7 millió munkahelyek száma megszűnik.
Az ilyen számok alátámasztják, hogy a brazil oktatásnak alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac helyi és világszintű igényeihez. Főleg abban az értelemben, hogy ösztönözze az új készségek fejlesztését, amelyek megfelelnek az új igényeknek.
Sok ember mentalitásában, amikor az oktatás változásairól beszélünk, szinte azonnal ott van az ötlet valami rendkívül technológiai, amely magában foglalja a robotokat, a csúcstechnológiát és a legmodernebb számítógépeket generáció.
Az ehhez hasonló tételek valóban részei lehetnek az új oktatási formáknak. Az oktatási struktúra egyszerű változtatásai azonban képesek átstrukturálni a hagyományos formákat, elsősorban a tanulás módját illetően.
Ebben az értelemben, ha hagyjuk, hogy a tanuló aktívan részt vegyen a tanítási folyamatban, az egyike azoknak a tevékenységeknek, amelyek az új tanulókat reflektívebb emberré tehetik.
A szándék az, hogy a tanár „közvetítő” legyen, amely a tartalom alapjait adja, de lehetővé teszi, hogy a tanuló kritikus tantárgy, ötlet- és megoldásépítő legyen. Néhány brazil iskola sikeresen alkalmazta az ilyen jellegű modelleket a gyakorlatban.
A fent leírthoz hasonló innovatív forgatókönyvek még mindig nagyon távol állnak a brazil iskolák valóságától. Míg a magánhálózatokban kezdenek végbemenni a változások, 2014-ben az Inep adatai szerint az állami általános iskolák több mint 40%-ában még szennyvízcsatorna sem volt.
Ez a valóság keményen tükrözi a brazil társadalmat, ami még súlyosabb lehet, ha a jövőre gondolunk. Mivel az innovációk az elitre irányulnak, ha nem történik változás a közoktatásban, kicsi az esélye annak, hogy a jövőben hallgatói a legjobb pozíciókat érjék el a munkaerőpiacon.
Bár vannak elszigetelt projektek a nyilvános hálózatban és ösztöndíjakon keresztül alacsony jövedelmű diákok a magánhálózatban, az intézkedések nagyon kicsik, ha a megjelenés felé fordul minden. Ahhoz, hogy a változtatások eredményesek legyenek, az egész állami rendszert át kell alakítani, a bázistól az egyetemekig.
Ha a jelenlegi iskolákban változtatásokra van szükség, akkor a tanároknak és a tanítási modellnek is komoly átalakuláson kell keresztülmennie. Jelenleg felkészültek a hagyományos oktatásra, és az oktatásban bekövetkezett változások mélyrehatóan érinthetik a szakmát.
Az új oktatási javaslatokban ugyanis már nem a tanárok a főszereplő az osztályteremben. osztályba, és elkezdenek „facilitátorként” fellépni, ami nagyobb rugalmasságot igényel a modellhez képest jelenlegi.
Mindenekelőtt el kell kezdeni a munkát a tanárok képzésén. A változtatásokat már elfogadó iskolák visszatérő panasza, hogy bár vannak betöltetlen helyek, a jelentkezők képzése nem felel meg az üresedési követelményeknek. A megoldás tehát az, ha alávetik őket kiegészítő képzésre.
Az iskolák és a munkaerőpiac közötti eltérés már most is jól látható. Míg az oktatás az első lépések megtételére készül a változások felé, a piac már most azt várja, hogy olyan tehetségeket találjanak a képzéssel, amelyek ezt a fejlődést kísérik.
Ez arra készteti a vállalatokat, hogy egyre inkább elkötelezzék magukat a már felvett alkalmazottak képzése mellett. A menedzserek szerint bár az embereknek még felsőoktatási képzésük is van, hiányoznak bennük olyan készségeik, amelyek lehetővé tennék az innovációt.
Ebben az értelemben a vállalati egyetemek nagyot lépnek előre. Mivel ezeket nem kell az Oktatási Minisztérium górcső alá venni, dolgozhatnak azzal, amivel a piaci igényeket, vagyis a szakembereket a meglévő, és esetleg esetleg meglévő igényekhez alakítják felmerülni, felbukkanni.
Minden tényezőtől függetlenül soha nem volt ennyire népszerű az a tétel, hogy örök tanulóknak legyünk. A képzettségtől és a munkaerőpiaci ambícióktól függetlenül mindenkit folyamatosan frissíteni kell.
Bár az alapképzésnek még mindig vannak súlyos hiányosságai, ma az internet fontos segédeszközként működik, közelebb hozza a hallgatókat minden képzési és tanulási formához.
Így az embereknek egyre jobban oda kell szánniuk magukat az önképzésnek és az új készségek fejlesztésének, különös tekintettel a megoldások bemutatásának képességére és minden típusú kezelésére innováció.
