A japán oktatás minősége nemzetközileg elismert, és az ország az első helyen áll az oktatás fő világranglistáján. Ez nem újdonság, de tudja, melyek azok a részletek, amelyek Japán oktatási rendszerét ilyen magas szintre emelik?
Az országban élő brazilok és az oktatási szakemberek feltárják azokat a sajátosságokat, amelyek a szilárd japán oktatási módszertant építik fel. Egy olyan országban, ahol az új együtt létezik a régivel, a közügyek tisztelete, a munkára való ösztönzés A csapatmunka, a tanár megbecsülése és a szülők részvétele kulcsfontosságú elemei ezeknek az eredményeknek. kedvező.
többet látni
Az IBGE 148 megüresedett népszámlálási kutatói állást nyit meg; nézd meg, hogyan…
Megjelent a „Program a…
Iskolába érkezni, órarend szerinti órákra járni, házi feladatot készíteni, osztálytársakkal beszélgetni... szerinted a japán iskolákban a tanulók rutinja ebből adódik? Az intézmény az iskolai tantervnél jobban hirdeti a csapatmunka, a mindenki iránti tisztelet és a tanórán kívüli tevékenységek fontosságát.
Az iskolai tananyag elsajátításában kezdenek érezhetőek a különbségek. Az iskolák által kért listán olyan tárgyak szerepelnek, amelyek esetleg ismeretlenek lehetnek számunkra, mint például sebészeti maszk, védőburkolat balesetek (bosai zukin), egy porkendő (zokin) és egy cipő, az uwabaki, amelyet mindig használni kell, amikor a gyermek belép a iskola.
Az iskolai lista felépítése sokat elmond a tanuló iskolai szerepéről. Ezek közül az első a környezet takarításának segítésére vonatkozik, az osztályteremtől a kollégák ebédjének szállításáig (ott maszk szükségessége). A feladatokat felváltva végzik, és magukban foglalják az uzsonnához használt tejesdobozok kimosását.
Az idősek tiszteletének filozófiáján az iskolában is dolgoznak, a munkaerőpiacra való felkészítésként. A vállalatoknál a munkavállalónak meg kell értenie a veteránok és az újoncok közötti kapcsolatot, a sempai-kohait, ami az iskolában végzett sporttevékenységből indult ki.
Még ha nem is kötelező, az ilyen tevékenységeket olyan tanulók végzik el, akik attól tartanak, hogy kizárják őket a csoportból. Az egyes csapatokban végzett feladatok a hallgató tapasztalatának mértékétől függően változnak. Ez azt jelenti, hogy egy kezdő soha nem lép pályára a sportversenyeken, hiába edz minden nap.
Az általuk elvégzett első feladatok az idősebb kollégák támogatását jelentik, mint a pályán kívülre dobott labda elkapása, támogatás, vízpótlás, csapattársak sportfelszerelése. A versenyekre való belépés fokozatos, ahogy a tanulók egyre több tapasztalatot szereznek.
A japán oktatás egyik fő szempontja a tanári szakma megbecsülése. A tanárok által végzett feladatok messze túlmutatnak a tanítási órákon, és magukban foglalják az adminisztratív szolgáltatásokban való részvételt, a tanulók otthoni látogatását és a tanácsadást. Ez a pedagógus hatékony részvételét jelzi a pedagógiai folyamatban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a közelmúltban közzétett jelentés erre utal A japán professzorok azok, akik a legtöbbet dolgoznak, összehasonlítva a hasonló országokban élő szakemberekkel. fejlett. Évente 1883 órát dolgoznak, amikor a világátlag 1640.
Másrészt a tanítással ténylegesen eltöltött idő kevesebb, mint más országokban. Az általános iskola első hat évében 610 órát töltenek tanítással, míg világszerte 701 órát. A következő három évben elérik az 511 tanítási órát, szemben az OECD átlag 655-tel.
Egy másik pont, amelyre a japán tanárok felhívják a figyelmet, amikor Brazíliába látogatnak, a férfiak jelenléte az osztályteremben. Japánban az általános iskola első éveiben a tanári kar 37,7%-át, az utolsó évfolyamokon pedig 57,7%-át a férfiak teszik ki. Brazíliában a statisztika az első ciklusban a tanárok 11,1%-ára, a másodikban pedig 31,1%-ra csökken.
Kiemelkedően fontos a szülők és a közösség részvétele az oktatás fejlesztésében, Japánban pedig komolyan veszik a kérdést! Az otthonok és a kereskedelmi létesítmények „Kodomo 110ban” pecsétet ragasztanak az ajtókra, ezzel a fenyegetve érzi magát a gyermekek menedékhelyeként.
Ami a szülőket illeti, részvételük nem merül ki a pedagógusok otthoni fogadásában. Gyakori, hogy sokan kerékpároznak az utcákon, és velük együtt egy „járőrözik” feliratú táblát tartanak maguknál. Az iskolák és a közösség közelsége jelentős változásokat jelez a japán oktatási rendszerben.
Ha korábban a tartalom reprodukciójára, a csoportfegyelemre és az engedelmességre helyezték a hangsúlyt, a világhatalom kialakulását célozva, akkor ma az iskolák kreatív és részvételre törekvő embereket kívánnak formálni. A globalizált szakemberek piacra lépésének szükségessége miatt a belépés formáiban és az iskolai tantervben is változások történtek.
2020-tól kötelező lesz az angol nyelv az állami iskolákban, és kötelező lesz a tananyag minden tudományágban értékelni fogja az aktív tanulást, bátorítva a hallgatót, hogy keresse a válaszol. Az egyetemi felvételi vizsgán is változnia kell, és a vizsgázó könnyebben elemezni tudja az adatokat és információkat.
A világ oktatási rangsorai mindig azt mutatják, hogy Japán az első helyen áll olyan területeken, mint a tudomány és a matematika. A Nemzetközi Diákértékelő Program (PISA), az OECD 15 éves diákok számára háromévente végzett tesztje, ezekben a tartalmakban az országot az első öt helyen mutatja be.
Az olvasás-szövegértési tesztek eredményei azonban eltérőek, így az ország a 2012-es 4. pozícióról a 2015-ös Pisában a 8. helyre esett vissza. Az oktatási minisztérium szerint a teljesítmény visszaesése a szókincs csökkenésének tudható be, egyre több fiatal használ okostelefont és kevesebbet olvas.
A pisai eredmények a japán oktatási rendszerben végrehajtandó változtatások gyújtómotorja. De mit mondanak a Japánban élő brazilok, amikor beíratják gyermekeiket az ország állami iskoláiba? Sokan még mindig szívesebben íratják gyermekeiket honfitársaik által vezetett iskolákba.
A különféle okok között szerepel a Brazíliába való visszatérés gondolata és magának a rendszernek a megértésének hiánya. A kulturális sokk hatásainak minimalizálása érdekében Maurício de Sousa karikaturista, a Turma da Mônica alkotója elkészítette a „Turma da Mônica és az iskola Japánban” című füzetet.
A kiadványt japán iskolákban terjesztik brazil diákokkal és a szigetországban élni készülők között. A cél az, hogy megmutassák, mit találnak a gyerekek és szüleik, így megkönnyítve az alkalmazkodást.
Forrás: BBC
