te migrációs mozgalmak a népesség területek közötti elmozdulásai, és az egyes régiókban az emberek vonzásának és taszításának tényezőihez kapcsolódnak. A demográfiai dinamikában az adott helyet elhagyó embereket „kivándorlónak”, az adott területre érkező bevándorlónak nevezzük.
Történelmileg addig Neolitikus forradalom az emberi társadalmak mindig is vándoroltak élelem, víz és időjárás után. A mezőgazdaság megjelenésével a csoportok megszűntek nomád vadászó-gyűjtögetőnek lenni, és rögzített területeken telepedtek le.
többet látni
Egyenlőtlenség: Az IBGE nyilvánosságra hozza a 10 legrosszabb állapotot…
Izrael a világ 4. legerősebb katonai hatalma; ellenőrizze a rangsort
A migráció bármilyen léptékben megtörténhet: a közeli városokba dolgozni menő emberek napi migrációjától kezdve (ingázási migráció) tömeges repülési eseményekre más országokba (diaszpórába), például katasztrófák elől menekülőkre természetes. Gazdasági, katonai, vallási, környezeti, politikai és társadalmi tényezők ösztönözhetik az embereket a mozgásra.
A vándorlásokat három változó szerint osztályozhatjuk: idő, tér és mozgásforma szerint.
Amikor egy csoport elhagyja a vidéket a városokba. Ez a 19. század végén Brazíliában nagymértékben megtörtént az urbanizáció és az iparosodás, valamint az északkeleti ciklikus aszályok miatt. A lehetőségeket keresve és az időjárási körülmények elől menekülve parasztok ezrei mentek a nagyvárosokba. Újabban a munkaerőt helyettesítő gépesítés miatt történt a vidéki elvándorlás. A.
Több okból is előfordulhat. A szomáliai diaszpóra például akkor fordult elő, amikor szomáliaiak ezrei menekültek a szomáliai polgárháború elől (1986-tól napjainkig) más kontinensekre.
Azon személyek ideiglenes és szezonális kitelepítése, akik az év egy részét egy helyen, az év hátralévő részét pedig máshol töltik. Egyes munkák az évszakoktól függenek, például a gazdálkodók, vadászok, halászok munkái.
