Kétségtelenül az első ipari forradalomtól kezdve, 1760 és 1860 között a az emberiség munkáról és a munkaerő eladásáról alkotott felfogása mássá változott leszállás. Ma már mindenki tudja, hogy a minimálisan méltó élethez egy nagyon fontos társadalmi funkciót kell ellátni a kapitalizmus által irányított világ számára: dolgozni. A világjárvány kezdete után kialakult válság miatt azonban nehéz lett munkát találni és megtartani.
Olvasd el te is: Előnyök, amelyeket a szövetségi kormány kínál a munkanélkülieknek
többet látni
A bolygó kilencedik gazdasága, Brazíliában a polgárok kisebb része…
A menedzser visszautasítja az álláspályázót, miután úgy ítélte meg, hogy „is…
Ebben az értelemben a szerző Luciano Santos kiadott egy könyvet „Légy önző a karriereddel: Fedezd fel, hogyan helyezd el magad első helyezést a szakmai úton, és elérje személyes céljait", amelyet a napokban tett közzé a Szerkesztő Emberek.
A szerző a könyvben kitér azokra a leggyakoribb szokásokra, amelyek hajlamosak bárki karrierjét hátráltatni, nevezetesen: hazudni, harcolni a valósággal, nem tudni, hogyan kell visszajelzést adni, ajtók bezárása, mások avasodásával való törődés, bizalom elárulása, más szempontok figyelmen kívül hagyása, önmagunk összehasonlítása, félelem az elbírálástól, és végül nem döntéshozatal.
A szerző arra is rámutat, hogy „a munkakörnyezet sok ember számára szenvedés helye. Az egyik ok, amiért nem tudják, hogyan viselkedjenek, az az, hogy soha nem erre nevelték őket.". Ebben a perspektívában Santos megvédi azt a tézist, hogy a munkakörnyezetben való viselkedésre összpontosító tanítás megvalósítását az egyetemi gyakorlatokkal párhuzamosan kell megvalósítani.
A szerző szerint több oka is van annak, hogy az emberek nem tudnak mit kezdeni a visszajelzésekkel – emelte ki a kezdők karrierjét károsító fő magatartásként. Ezenkívül azt mondja, hogy ezeknek a problémáknak egy része sok ember által megvalósított hibás gondolatokból ered, például a tökéletes munka elgondolásából. Ily módon Santos ezt a gondolatot mítoszként közelíti meg, hiszen „minden munkahelyet több dimenzió vesz körül, és nem úgy fognak működni, ahogy mi szeretnénk”.
Ana Carolina Peuker pszichológus szerint ezek a problémák súlyosbodhatnak a dolgozók mentális egészségének hiánya miatt. Szerinte „amikor a karrierre gondolunk, az emberek technikai szempontból sokat fektetnek beléjük, és nem fejleszteni kell a viselkedési készségeket, például azt, hogy hogyan fognak interakcióba lépni a csoporttal, hogyan kommunikálnak, vagy hogyan lesznek többen empatikus". Azt is hangsúlyozza, hogy az érzelmi problémák szorosan összefüggenek az állásszerzéssel, mivel alapvető fontosságúak.
Peuker, aki a pszichoszociális problémák mérésére és a kockázati tényezők nyomon követésére összpontosító technológiai vállalat, a Bee Touch vezérigazgatója is. A dolgozókról azt is mondja, hogy „sokszor tapasztaltuk ezt a hiperösszefüggést, amelyben az emberek már nem tesznek különbséget a pihenés és a munka ideje között”. Így ezeket a problémákat több tényező is előidézheti.
A pszichológus arról is beszámol, hogy a szervezeti struktúrák problémái befolyásolhatják ezt a problémát, ennek hiánya miatt transzparencia a vállalatoknál, belső konfliktusok, nagy versengést és tevékenységet igénylő környezet felgyorsult.
Ebben az értelemben arra figyelmeztet, hogy „azok az emberek, akik képesek felismerni potenciáljukat és korlátaikat, magabiztosabbak és hitelesebbek lesznek. Az önismeret lehetővé teszi, hogy jobban azonosítsa saját reakcióit különböző kontextusokban, amellett, hogy nagyobb önkontrollt biztosít. Brazíliában a pszichológiai probléma továbbra is megbélyegző a munka forgatókönyvében. Erről bővebben kell beszélni, éppen azért, hogy megakadályozzuk az ehhez hasonló szokások elterjedését. Mentális egészség nélkül nincs egészség” – összegzi.
Földrajztudós és álíró (vagy másként), 23 éves vagyok, Rio Grande do Sul-ból, a hetedik művészet és minden kommunikáció szerelmese.
