Felejtsd el a filmekben látott romantikus Párizst. A francia főváros valójában olyan, mint bármely nagy metropolisz: tele van problémákkal és egészségtelen helyekkel. Az egyik a város egyik képeslapja, a Szajna. Vagy inkább az volt.
A Fény Városa ugyanis bejelentette, hogy 100 év után a fürdőzők végre behatolhatnak a híres folyóba. Ehhez egy 1,4 milliárd eurós projektet kellett generálni (ami körülbelül 7,3 milliárd R$-nak felel meg).
többet látni
Megkezdődik az egymillió hordó olajjal rendelkező hajó kirakodása, és…
A dolgozók 12,7 milliárd R$-t kapnak FGTS-elosztásban; néz…
A telephely takarítását is felgyorsították, mert a olimpiai játékok, amelyre 2024-ben Párizsban kerül sor. A játékokon a sportolók triatlonban, úszómaratonban és paratriatlonban mérik össze tudásukat a Szajna vizében.
Ezenkívül a városháza szerint 2025-ig a folyó mentén akár három pont is nyitva lesz a nagyközönség számára. Tekintse meg alább a további információkat!
Mint a nagy tőkéknél,
Párizs nőtt, több házzal, nagyobb mennyiségű hulladékkal és szennyvízzel – lakossági és ipari egyaránt.A párizsi csatorna 19. századi vízelvezető infrastruktúrával rendelkezik, amely összegyűjti a konyhákban és a fürdőszobákban használt szennyvizet. Földalatti alagutakon keresztül folyik a város szélén található kezelőközpontokba. Heves esőzések idején azonban a felesleg a Szajna folyóba esik.
Samuel Colin-Canivez, a párizsi városházán dolgozó higiéniai szakember elmagyarázta BBC hírek hogy ha a Sena nem lenne „a szennyvízrendszer biztonsági szelepe”, végül a szennyvíz visszakerülne az emberek otthonába. Idővel a párizsi folyó vize egyre fertőzöttebbé vált.
Most Párizsban van egy föld alatti tározó, amely tárolja a szennyvizet heves esőzések idején. A tér 20 olimpiai úszómedence tárolására alkalmas.
„Egy alagút viszi a túlfolyót a tározóba, ahol [a szennyvíz] egy-két napig tárolható. Elegendő idő, hogy a rendszer ismét stabilizálódjon. Ezt követően a szokásos módon a kezelési központokba szállítják” – magyarázta Colin-Canivez.
Elképzelhető, hogy a vízben lévő szennyeződés nem csak az emberek, hanem más élőlények, például halak számára is egészségtelenné tette.
A BBC közzététele szerint 1960-ban csak három halfajt lehetett ott találni, ami a víz alacsony szalubitását mutatja.
Bill François, a párizsi horgászszövetség munkatársa, akit a BBC is meghallgatott, felidézte, hogy már 1900-ban sem voltak nagyobbak a halak egy kéznél. Ma garantálja: „30-35 halfajtánk van a város központjában és harcsa 2 méter hosszú”.
Az állatokat a halászszövetségeknek köszönhetően újra betelepítik a Szajnába. A halak, puhatestűek, vízi rovarok, szivacsok, rákok, sőt algák mellett már rendesen a párizsi vizekben élnek.
François garantálja, hogy a Szajna vize már elég jó az úszáshoz, tekintve, hogy rendszeresen van benne. Arra azonban figyelmeztet, hogy a mozgalom a patkányokat is a folyóhoz vonzotta.
Egyébként itt van még egy információ, amivel rombolhatja Párizsról alkotott képét: arrafelé a patkányok pestis (a New York is, de erről majd máskor).
És a helyzet nem olyan aranyos, mint a „Ratatouille” filmben. Terjeszthetik a leptospirózist, és végül elűzhetik a fürdőzőket a folyóból.
Erről a városháza garantálja, hogy nem lesz probléma, hiszen a vizsgálatok kimutatták, hogy ebben a betegségben a baktériumok mennyisége nem haladja meg a szokásosat. Emellett garantálták, hogy figyelemmel kísérik a rágcsálók helyzetét, és megteszik a szükséges intézkedéseket.
Szociális kommunikáció szakon szerzett diplomát a Goiás Szövetségi Egyetemen. Szenvedélyes a digitális média, a popkultúra, a technológia, a politika és a pszichoanalízis iránt.
