A halált gyakran könyörtelen folyamatnak tekintik, amely képes a szerves anyagot puszta emlékezetté alakítani.
Vannak azonban olyan esetek, amelyek megkérdőjelezik ezt az elképzelést, például a figyelemre méltó példa Salvador Dali, akinek ikonikus bajusza 28 évvel halála után érintetlen maradt.
többet látni
Az RNS-kutatás megnyitja az utat az állatfajok újrateremtéséhez…
6 összetett név, amelyek gyakoriak, de nem hangzanak túl jól
Hogyan lehetséges, hogy az elemek, mint haj Ez körmök legyőzni a halált is? Részben ezeknek a szerkezeteknek a természetében rejlik, amelyek keratinból, egy köztudottan ellenálló komponensből állnak.
Jelen van a hajban és a körmökben, és meglepő tartósságot kölcsönöz nekik, így ezek az elemek az utolsó nyomok, amelyek az eltemetés után átadódnak az időnek.
Ricardo Romiti, a University of University Hospital das Clínicas Bőrgyógyászati osztályának specialistája São Paulo tisztázza, hogy a körmök és a haj sem tekinthetők a test élő szöveteinek emberi.
Ezek a struktúrák túlnyomórészt keratinból állnak, és szerkezetükben minimális mennyiségű vizet tartalmaznak. összetétele, jellemzői, amelyek jelentősen hozzájárulnak a lebomlásokkal szembeni figyelemre méltó ellenálláshoz Természetes.
A múmiák által példálózott bomlási folyamat évtizedeken vagy akár évszázadokon át is tarthat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeknek a szerkezeteknek a tartóssága a halál után változhat attól függően, hogy milyen körülmények között dobták ki a testet.
A körmök és a haj leromlását közvetlenül befolyásolja a környezet, ahol a holttestet elhelyezték, ahogy Ricardo Romiti elmagyarázza.
(Kép: közzététel)
A talajjal vagy vízzel való közvetlen érintkezés hajlamos jelentősen felgyorsítani ezt a folyamatot, mivel az ilyen környezetek kedvező feltételeket biztosítanak a gombák és baktériumok elszaporodásához, amelyek a keratinnal, a köröm és a köröm fő alkotóelemével táplálkoznak. haj.
Ezért minél elszigeteltebb a holttest, annál tovább él a körmök és a haj a halál után.
Romiti azt is megjegyzi, hogy a szervekben lévő víz mennyisége döntő szerepet játszik abban, hogy milyen gyorsan megy végbe a posztmortem degradáció.
Elsőként a vízben gazdag szervek, például a keringési rendszer szenved a bomlástól, de a szív, a tüdő és a belek is az elsők között bomlanak le.
A bomlást befolyásoló környezeti és biológiai tényezők megértése segít tisztázni, hogy egyes testrészek, például a körmök és a haj miért maradhatnak meg hosszabb ideig.
A Trezeme Digitalnál megértjük a hatékony kommunikáció fontosságát. Tudjuk, hogy minden szó számít, ezért arra törekszünk, hogy releváns, vonzó és személyre szabott tartalmat biztosítsunk az Ön igényeinek megfelelően.
