A turizmus fontos gazdasági tevékenység a különböző országok és helyek számára, amely vonzza az embereket, akik fellendítik a kereskedelmet és garantálják a kulturális cserét. Problémának tekinthető azonban, ha eléri a „túlturizmus”, amely jelentősen érinti a turisztikai városokat.
A „túlturizmus” akkor következik be, amikor egy turisztikai célpont túl sok embert fogad, olyan mértékben, hogy az rontja a lakosság életminőségét és károsítja a helyi infrastruktúrát. Ahogy ez történik például Velencében, egy 50 ezer lakosú, de 2019-ben 5,5 millió turistát fogadó városban.
többet látni
EZ A teszt képes feltárni a hozzáállásodat, amikor szerelmes vagy;…
159 év alatt egy óriási kisbolygó szó szerint elpusztíthatja a Földet,…
Jelenleg a városok már nem tudják kielégíteni ezt az igényt, és túlzsúfoltság, magas árak, zsúfoltság és még környezeti problémák is tapasztalhatók.
Ezeket a problémákat kezdik észrevenni a turisták, elsősorban az árak emelkedésével és a kevésbé meleg fogadtatás a lakosság részéről desztinációk.
(Kép: Freepik/Reprodukció)
„Az egykor békés városok most a turisták inváziójával néznek szembe, ami környezeti problémákat okozhat, infrastruktúra és társadalmi konfliktusok” – magyarázta Lúcia Silveira Santos, a São Paulo-i Egyetem idegenforgalmi doktorandusza. Paulo (USP).
A Jornal da USP-nek adott interjújában a kutató rámutatott, hogy a városokat nem úgy tervezték, hogy ilyen magas számú látogatót fogadjanak.
Ez a jelenség tehát negatív reakciót vált ki a turisztikai attrakciókban lakók részéről, ami a lakosság megtorlását és az önkormányzatok szigorúbb intézkedéseit váltja ki. Velence esetében a város betiltotta a körutazásokat, és úgy döntött, hogy 5 eurós belépési díjat számít fel.
Egy másik hely, amely szenvedett a tengerjáró turistáktól, Dubrovnik városa volt Horvátországban. Jelenleg a kiköthető hajók száma korlátozott, hogy megfékezzék az emberek áramlását a helyszínen. Más városok díjat számítanak fel a rövid távú látogatókért.
(Kép: Freepik/Reprodukció)
A globális turizmus körüli jelenlegi konfliktusok ellenére az embereknek ez a különféle úti célokra irányuló áramlása még mindig számos előnnyel jár a városok számára.
Ezért Beni Márió turisztikai szakember, az USP professzora úgy véli, hogy a „túlturizmus” legyőzhető a kereskedelmi a turizmus és a kevésbé forgalmas úti célokra való utazás ösztönzése.
Lúcia Silveira Santos azonban megerősíti, hogy a turistáknak is változtatniuk kell álláspontjukon. „Utazóként mi is alapvető szerepet töltünk be”, ezért a látogatóknak tudatosabbnak kell lenniük, támogatniuk kell a helyi vállalkozásokat, és fenntartható közlekedési módokat kell választaniuk.
Ily módon egyensúly jön létre között turizmus és életminőség a desztinációk lakóinak. További előnyös szempont a városok infrastruktúrájának és környezetének megőrzése.
Ebből a közös mozgásból sokkal érdekesebb, tudatosabb és jövedelmezőbb kaland lesz a híres és kevésbé ismert úti célokra való utazás.
