Évtizedek óta titokzatos suttogás visszhangzik a sűrűben afrikai erdők a koolakamba néven ismert rejtélyes hibrid lényről.
A helyi közösségek körében terjedő jelentések és legendák ellenére azonban a tudósok még nem találtak konkrét bizonyítékot ennek a csimpánz-gorilla hibridnek a létezésére.
többet látni
Brazil kutatók felfedik egy 3500 éves egyiptomi arcát…
Gabonakörök: az IGAZI történet a titokzatos körök mögött…
(Kép: British Library/Wikimedia Commons/Reprodukció)
A koolakamba első dokumentált feljegyzései az 1850-es évekből származnak, amikor Paul Du Chaillu francia-amerikai felfedező expedícióra indult egyenlítői Afrika.
Naplójában Du Chaillu egy rendkívüli találkozást írt le egy olyan lénnyel, akit kezdetben majomnak hitt.
Másrészt, közelebbről megvizsgálva, megdöbbenve fedezte fel, hogy egy csimpánz és egy gorilla keresztezésének tűnő lényről van szó.
Az állatnak kerek feje volt, fekete arca magas arccsonttal és vékony állkapcsa. A helyiek „koolakambának” nevezték, utalva jellegzetes hangos kiáltásaira.
Bár Du Chaillu nem állította kifejezetten, hogy az állat hibrid volt, jelentései későbbi találgatásokat tápláltak.
A 19. század végén és a 20. század elején az afrikai dzsungeleket felfedező európai gyarmatosítók elkezdték leírni a régióban élő főemlősök gazdagságát.
A csimpánzok és gorillák fajaival és alfajaival kapcsolatos zűrzavar közepette olyan elméletek születtek, amelyek szerint e lények egy része a két főemlős hibridje volt.
Az egyenlítői afrikai csimpánzok és gorillák elterjedési területeinek természetes átfedése, mint pl. Gabon, a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság tovább táplálta ezeket spekulációk.
Jelentések halálos támadásokról csimpánzok a gorillák ellen kiemelte e fajok közötti kölcsönhatásokat.
Ezenkívül a fejlett DNS-tesztek feltárták a gorillák, csimpánzok és bonobók közötti genetikai közelséget, ami megnyitotta a hibridizáció elméleti lehetőségét.
(Kép: Paul Du Chaillu/Wikimedia Commons/Reprodukció)
A kortárs főemlőskutatók széles körben elutasítják azt az elképzelést, hogy a csimpánz-gorilla hibridek populációja titokban a vadonban él.
A rejtély továbbra is fennáll, és sokan egyetértenek abban, hogy alaposabb tanulmányokra van szükség a rejtélyes koolakambák igazságának feltárásához.
Bár a konkrét bizonyíték még mindig kevés, a rejtély továbbra is erős. Még ma is sokan hisznek a koolakambák létezésében, nemzedékről nemzedékre viszik történetüket.
