Az „istenkáromlás” kifejezés egy istenség vagy vallás tiszteletlenségének vagy megsértésének cselekedetére utal. Ez akkor nyilvánul meg, amikor negatívan beszélünk egy hitről, vagy ha megvetjük Istent vagy bármely szentnek tekintett entitást.
De tudod-e, hogy a világ egyes részein az istenkáromlás gyakorlása akár bűncselekménynek is minősíthető?
többet látni
Az ég óriása: fedezze fel a világ legnagyobb kvadrokopter drónját,…
Az IQ szint nem képes teljesen mérni az intelligenciánkat,…
Olvasson tovább, és értse meg jobban ennek a fogalomnak az eredetét, valamint annak történetét, hogy az istenkáromlás hogyan juttathat valakit börtönbe.
Az istenkáromlás szorosan összefügg az ábrahámi vallásokkal: a judaizmussal, a kereszténységgel és az iszlámmal.
A kereszténységben
A Szent Biblia, a keresztény hitet alátámasztó könyv, amely többször említi az istenkáromlást. Az Ószövetségben a 3Mózes 24:16-ban található szakasz kijelenti, hogy aki az Úr nevét káromolja, azt halálra ítélik.
Az Újszövetségben a Márk 3:29 szövege figyelmeztet a Szentlélek káromlásának súlyosságára.
Nagy keresztény teológusok is foglalkoztak a témával. Aquinói Tamás „Suma Theologiae” című művében megemlítette, hogy az istenkáromlás súlyosabb, mint a gyilkosság, ha tárgyait tekinti.
A protestáns művek, mint például a „Konkordium könyve” és a „Heidelbergi Káté”, megerősítik ennek a bűnnek a súlyosságát.
Az iszlámban
Az iszlámban Isten, Mohamed próféta vagy bármely szent entitás megsértése istenkáromlásnak számít. A Korán, szent könyv muszlim, utal arra, hogyan kell bánni az iszlám ellenzőkkel, de nem állapít meg konkrét büntetést az istenkáromlásért.
A sok muzulmán országban érvényben lévő saría törvény azonban változó büntetést ír elő egy ilyen bűncselekményért.
A judaizmusban
O judaizmus súlyos büntetésekkel sújtja azokat, akik káromolnak, különösen, ha hiába használják Isten nevét, amelyet az úgynevezett Tetragrammaton képvisel. Noé hét törvénye is foglalkozik a témával.
Az indiai vallásokban
Ezzel szemben a vallások indián a hinduizmushoz hasonlóan a buddhizmusnak és a dzsainizmusnak sincs egyértelmű fogalma az istenkáromlásról, kivéve a szikhizmust.
Sok társadalomban az istenkáromlás túlmutat azon, hogy csupán bűn; az is bűncselekménynek számít. Míg sok ország frissítette vagy akár hatályon kívül helyezte az istenkáromlásról szóló törvényét, mások továbbra is fenntartják ezeket a törvényeket, és szigorúan betartatják azokat.
Az olyan országok, mint Anglia és Wales, 2008-ban törölték el az istenkáromlásról szóló törvényeket, Skócia pedig éppen 2021-ben. Ausztrália, Kanada, Dánia és Franciaország szintén hatályon kívül helyezte a hasonló törvényeket.
Még Amerikában is, ahol az első kiegészítés védi a szólásszabadságot, istenkáromlási törvények voltak a gyarmatokon.
Másrészt sok országban, különösen a keresztény vagy muszlim többségű országokban, még mindig vannak istenkáromlási törvények.
Észak-Írország például bűncselekményként tartja nyilván az istenkáromló rágalmazást. Az olyan országokban, mint Ausztria, Brazília, Németország, a Fülöp-szigetek és Svájc, szintén vannak törvények az istenkáromlással kapcsolatban.
Istenkáromlás a muszlim országokban
A muszlim országok túlnyomó többsége, beleértve Afganisztánt, Algériát, Bahreint és sok más országot, betartatja az istenkáromlás körül forgó törvényeket. Ezeknek a törvényeknek a súlyossága és végrehajtása eltérő, de ezekben az országokban általában komolyan kezelik az istenkáromlást.
Más nemzetek és istenkáromlás
Az Ábrahámi országokon kívül az olyan nemzeteknek, mint India, Mianmar, Nepál és Thaiföld rendelkeznek olyan törvényekkel, amelyek alapvetően az istenkáromlást bűncselekményként kezelik, változatos és sajátosságokkal.
Az istenkáromlás, mint fogalom és bűncselekmény, meghatározása és kezelése világszerte igen eltérő. Míg egyesek ezt a véleménynyilvánítás szabadságának cselekményének tekintik, mások súlyos vétségnek tartják.
A globalizált világban elengedhetetlen a téma különböző kulturális és vallási nézőpontjainak megértése és tisztelete.
