A legjobb gyógyszer a dezinformáció „vírusa” ellen, amely a brazil társadalmat a „lázzal” fertőzte meg. álhírek (álhír) az újságírói szakmai gyakorlathoz szükséges diplomakövetelmény visszaadása. Ezt egyöntetűen fogalmazták meg a vitázók a Képviselőház Kommunikációs Bizottsága múlt csütörtöki (26) közmeghallgatásán.
A képviselők, a tanárok, az üzletemberek és a szakszervezeti képviselők véleménye szerint a média hitelességének visszaszerzésének legjobb módja az lenne, ha elfogadnák a törvénymódosítási javaslatot. Alkotmány (PEC 206/12) – a brazil jog a szabadságról, a felelősségről és az átláthatóságról az interneten címmel –, amely visszaállítja a szakma gyakorlásának kötelező dokumentumát Brazíliában.
többet látni
Jövedelmező karrier: 9 szakma, amelyek havi 20 000 R$-nál többet fizetnek
Az intelligens emberek 3 különös furcsasága: senki sem hiszi el az utolsót
A javaslat védelmében az Újságírók Országos Szövetségének (Fenaj) elnöke, Samira Cunha megjegyezte, hogy „olyan forgatókönyvben, ahol a Nálunk a lakosság többsége a közösségi hálózatokon keresztül jut információhoz, egyre inkább minősítenünk kell az újságírást. Brazília".
Azzal az érvvel, hogy a professzionális újságírás a folyamatos „félretájékoztatási hullám” ellenszere, Samira úgy véli, hogy „olyan társadalomban élünk, amely hazugságokon alapul. széles körben és konkrét célokkal propagálják, és elhagyjuk a legalább négy évig képzett szakember szerepét, hogy alapvető szerepet töltsön be. a demokráciában”, amikor kifogásolja, hogy ma már diploma megkövetelése nélkül is előfordulnak olyan esetek, amikor a kiskorúak és analfabéták, hivatásos újságírói bejegyzéssel, nyíltan dolgoznak a ország.
„Legfelsőbb toll” – A probléma keletkezésekor még 2009-ben (az első Lula-kormány) a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (STF) egyoldalúan úgy döntött, hogy képzéstől függetlenül bárki gyakorolhat az újságírói funkciókat, tollvonással eltörölve a felsőoktatási oklevél égisze alatt szabályozott szakma 40 éves érvényességi idejét, a többihez hasonlóan, amely azonban megmaradt.
A legfelsőbb miniszterek akkori „buta” döntése az volt, hogy válaszolnak egy munkáltató fellebbezésére, ebben az esetben a São Paulo állam rádió- és televíziótársaságainak szövetsége (Sertesp), a Szövetségi Állami Minisztériummal (MPF) együtt, akik számára a az oklevél megkövetelése alkotmányellenes lenne, mivel az Alkotmány „mindenkinek garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát és gondolat". Olyan szofisztikát, amely a gyakorlatban gyengítette a kategóriát a főnökök előtt, ráadásul éppen azt a véleménynyilvánítási szabadságot is elhallgatta, amelyet védeni akartak.
Ezzel szemben a Brazil Újságíró-oktatói Szövetség elnöke, Marluce Zacariotti számára nem tartható fenn a véleménynyilvánítás szabadságának megalkuvása, mint ürügy a diploma eltörlésére. „Az újságíró nem fejti ki véleményét az általa írt hírekben és tudósításokban. Ezért az oklevél követelménye nem garantálja a gondolatok médián vagy egyéb módon történő kifejezésének jogának állítólagos kizárólagosságát” – értékelte.
A Legfelsőbb Bíróság akkori előadójának, Gilmar Mendes dékán indoklásának elutasításával – aki számára „specifikus képzés a Az újságírás nem az ideális módja annak, hogy elkerüljük a közösséget érintő esetleges kockázatokat vagy a harmadik feleket ért károkat” – a Brazil Sajtószövetség igazgatója (ABI), Armando Rollemberg a legfőbb döntést „visszalépésnek” minősítette, amellett, hogy figyelmeztetett azokra a katasztrofális következményekre társadalom.
„Az újságírás minden, aminek semmi köze a hazugsághoz. Az újságíráson belül van véleménynyilvánítás szabadsága, de a véleménynyilvánítás szabadsága nem foglalja magában a hazugságot, mint pl az öncélú, gyűlölködő, kimondott hazugság kicsivel több, mint 24 óra alatt óriási veszteségeket okozhat a társadalom. Néha nem is lehetséges ezzel egyenértékű visszahúzás” – mondta.
"A föld lapos" – Rollemberg kijelentéseinek illusztrációjaként a Brazil Újságíró Kutatók Szövetségének (SBPJor) elnöke Samuel Pantoja egy felmérés eredményét hozta fel példaként, amely szerint minden ötödik brazil úgy gondolja, hogy a Föld lakás.
A kérdés másik oldaláról szólva az újságíró, professzor és helyettes Amaro Neto (Republicanos-ES), a könyv szerzője. vita javaslatát, hangsúlyozta, hogy az újságíróképzés a minőségi szavatoló eszköz munka. „Úgy gondolom, hogy ez egy nagy lépés az elleni küzdelem felgyorsítása felé álhírek az újságíródiploma kötelezővé tétele ezen a PEC-en keresztül, amelyet itt a Házban leállítanak” – fogalmaz.
Még élesebben, Daniel Trzeciak újságíró és helyettes (PSDB-RS) közvetlen kérdést intézett a legfelsőbb miniszterhez: „Szeretném megkérdezni Gilmar Mendes minisztert, hogy műtétet hajtana végre egy olyan orvossal, aki nem vett részt az orvosi tanfolyamon?”, amikor ráébredt, hogy „ma már senki sem akar újságíró iskolába járni. Miért töltene négy évet újságírói tanulmányokkal, ha még diploma sem kell?” – zárja szavait.
