Két francia kutató, Jacques Pironon és Phillipe De Donato metán után kutattak a föld alatt, amikor egy fejlett szonda segítségével alacsony koncentrációt észleltek hidrogén. Ahogy mélyebbre mentek, több hidrogént találtak – 1250 méteres mélységben elérte a 20%-ot.
Becslések szerint a bányaterületen 6-250 millió tonna hidrogén tárolható. Értsd meg, miért lehet ez a felfedezés menteni a világot!
többet látni
A kőműves titka: a falak nedvességétől csak akkor szabadul meg, ha EZT csinálod
A TIM és az Ambev együttműködése: bónusz italokat kap minden mobiltelefon-feltöltéskor
Természetes vagy geológiai hidrogénként is ismert, fehér hidrogén, a Pironon és De Donato által talált fajta a tiszta energia lehetséges forrása. Égéskor csak vizet bocsát ki, így alternatívát jelent a sok energiát igénylő ágazatok számára.
Annak ellenére, hogy ez a legelterjedtebb elem, kereskedelmi hozzáférhetősége továbbra is kihívást jelent, mivel gyakran kapcsolódik más molekulákhoz, és előállítása költséges lehet.
Geoffrey Ellis, az US Geological Survey munkatársa felfedte, hogy korábban úgy gondolta, hogy a természetes hidrogén nagy felhalmozódása lehetetlen.
Egy mali felfedezés azonban megváltoztatta ezt a felfogást. 1987-ben a hidrogén hatására felrobbant egy kút, majd később a falu ezt a gázt használta fel szükségleteire. Az információ több kutató figyelmét is felkeltette.
A hidrogén előállításának különböző módjai vannak. A legígéretesebb a számára éghajlat Megújuló energiát használó termelés, de még mindig drága és kis mennyiségben.
A fehér hidrogén iránti érdeklődés növekszik, mivel ez potenciálisan bőséges és olcsóbb forrás. A világon több helyen is lelőhelyeket fedeztek fel.
A feltörekvő vállalatok, mint például az ausztrál Gold Hydrogen és a denveri Koloma, fektetnek be a fehér hidrogén kutatásába. Koloma például 91 millió USD befektetést biztosított finanszírozóktól, köztük Bill Gates cégétől.
A nagy kihívás a felfedezések és a kutatások kereskedelmi valósággá alakítása. Geoffrey Ellis úgy véli, hogy a folyamat sok próbálkozással és hibával sok időt vehet igénybe. Van azonban optimizmus, és egyesek úgy vélik, hogy a szükséges technológia már létezik, csak kisebb módosítások várnak rá.
A Lorena-medence régiójában a tervek szerint akár 3000 méteres fúrást is végeznének, hogy jobban megértsék a rendelkezésre álló hidrogén mennyiségét.
Nagyon érdekes lenne, ha egy régió, amely egykor Európa egyik legnagyobb széntermelője volt, egy új hidrogénipar szívévé válna.
