Az elmúlt hónapokban hőhullámok több országot, köztük Brazíliát is érintett. Az El Niño és a légköri elzáródások érkezésével kétségek merülnek fel a hőnek az emberi szervezetre gyakorolt hatásával és annak lehetséges egészségügyi kockázataival kapcsolatban.
A hőség sok szempontból végzetes lehet, főként a páratartalom és a hidratáció miatt. A kockázatok a száraz és párás éghajlaton eltérőek, de alapvető fontosságú az alapvető gondoskodás, például a megfelelő hidratálás és a nap elleni védelem, különösen az idősek, a gyermekek és a krónikus betegségekben szenvedők esetében.
többet látni
Mindenki meglepetésére a magány sok jót tehet nekünk
A nevek művészete: fedezze fel hat név szépségét és jelentését…
Emlősökként rendelkezünk egy belső hőmérsékletszabályozó mechanizmussal, amely átlagosan 36,5 ºC-ot tart fenn. Magas hőmérsékleten szervezetünk lehűti magát, és az izzadás az első reakció.
Az izzadás folyadékvesztéshez vezet. Ha ezt a vizet nem pótolják, kiszáradás következik be. Ez csökkenti a vér térfogatát, befolyásolja a vérnyomást és sűrűbbé teszi a vért, növelve a vérrögképződés kockázatát.
A hő elvezetése érdekében a szív gyorsabban pumpál. Ez veszélyes lehet a szívproblémákkal küzdők számára, növelve a szívinfarktus, a szívritmuszavarok, a stroke és az elzáródott vénák kockázatát.
A túlzott izzadás megváltoztatja az elektrolitok mennyiségét, ami befolyásolja az izom- és idegfunkciókat. Ez görcsrohamokhoz, szívgörcsökhöz és légzési nehézségekhez vezethet.
Súlyos kiszáradás esetén a szervezet vizet takarít meg, csökkentve az izzadást. Ha az izzadás megszűnik, vagy az időjárás nagyon meleg és párás, a testhőmérséklet megemelkedhet, ami a szervek és az idegsejtek károsodását okozhatja.
A veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a marginalizált közösségek, akik gyakran kevésbé férnek hozzá a légkondicionáláshoz, és intenzívebb körülmények között dolgoznak.
Az izzadás azért hatásos, mert lehetővé teszi, hogy a vér elérje a test felszínét, és elvezesse a hőt. Száraz időben könnyen megtörténik az izzadság párolgása, magas páratartalom mellett viszont nehezebbé válik a folyamat. Ez az úgynevezett „nedves izzó hőmérséklet”.
Alacsony páratartalmú körülmények között a szervezet elviseli a meleget, amíg víz áll rendelkezésre. Magas páratartalom mellett a 35 ºC feletti nedves hőmérsékletet nehéz elviselni légkondicionáló vagy jeges víz nélkül.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a hőség nem csupán elméleti kockázat. A „Nature” magazin 2022-ben végzett felmérése kimutatta, hogy a szélsőséges hőmérsékletek (beleértve a hideget is) a halálesetek körülbelül 6%-át okozták Latin-Amerikában.
A tanulmány kilenc latin-amerikai ország 326 városában elemezte a hőmérséklet és a halálozás közötti összefüggést, köztük több mint 15 millió halálesetet.
Megállapították, hogy a hőségben minden további Celsius-fok 5,7%-kal növelte a halálozások számát, főként szív- és érrendszeri és légúti megbetegedések miatt, különösen a gyermekeket és az időseket. Ezzel szemben a légúti fertőzéseket jobban befolyásolta a túlzott hideg.
