A kondenzáció a gáz halmazállapotú folyadék állapotra való váltás. A cseppfolyósítás pedig a párologtatás fordított folyamata.
Ahhoz, hogy a gőz kondenzálódjon, csökkentenie kell a hőmérsékletét, vagy meg kell nőnie a nyomásnak.
A gáz halmazállapotú anyagnak nincs meghatározott alakja vagy térfogata, végül a rendelkezésre álló helyet foglalja el. Ebben az állapotban az anyag összenyomódik.
Az anyagot alkotó molekulák és atomok elválnak egymástól, és a részecskék között nincs kohéziós erő. Amikor az érték veszi a látens hőt, a rezgés és a belső energia általában csökken.
Ez a csökkenés hatására az anyag elveszíti a gáz halmazállapotú saját tulajdonságait, és folyékony állapotba kezd változni. A kondenzációs folyamat akkor is bekövetkezik, ha megnő a gőz által kifejtett nyomás.
Ez csökkenti a teret és a részecskéket, az összetartó erő megnő és az anyag kondenzálódik. A kondenzációra példa az üveg külsején képződő vízcseppek.
A levegőben lévő vízmennyiség kondenzálódik, amikor érintkezik az üveg hideg felületével, és így nedves lesz.
Lásd még: Termoelektromos erőmű
Index
A frakcionált cseppfolyósítás a gázok elválasztása homogén keveréktől. Az eljárás abból áll, hogy a keveréket képező gázokat hűtjük vagy összenyomjuk, amíg folyékony állapotba nem válnak.
A kondenzáció eredményeként kapott homogén folyékony keveréket desztillációs oszlopba helyezzük. Itt történik a frakcionált desztillációs folyamat, amely a hő elválasztása.
Ebben a desztillációs oszlopban a keveréket alkotó anyagokat különböző hőmérsékletű területeknek tesszük ki. Mivel mindegyiknek különböző a forráspontja, a fázisokat különböző időpontokban változtatják meg. Ez lehetővé teszi a keverék szétválasztását.
A légköri vízgőz mennyisége változó. Döntő tényező a víz körforgásában és a bolygó hőmérséklet-egyensúlyában. Számos mutató létezik, amelyek jelzik a légköri páratartalom mértékét.
A legismertebb index a levegő relatív páratartalma. Ez azt mutatja, hogy mennyi idő alatt telítődik a légkör. A légkör akkor telített, ha a relatív páratartalom 100%.
A légkör vízértékének egymás utáni állapotváltozásai lehetnek. Magasabb rétegek elérésekor és alacsonyabb hőmérsékleten is kondenzálható.
A cseppek ebben a kondenzációban keletkeztek, amikor a kondenzációs magok köré agglutinálódva felhőket képeznek.
A felhők alapvetően folyékony formában lévő cseppekből állnak az alsó rétegekben vagy a kis jégkristályokból a magasabb rétegekben.
Amikor a gőz a talaj közelében kondenzálódik, ködök keletkeznek, és ha hideg felületeken rakódik le, harmat keletkezik.
A kondenzációnak az anyag átalakulásának öt folyamata van: kondenzáció, fúzió, párologtatás, megszilárdulás és szublimáció.
Egy másik cikk javaslat: Szélenergia
Cseppfolyósítás vagy kondenzáció? Gyakran a cseppfolyósítás és a kondenzáció kifejezéseket úgy használják, mintha szinonimák lennének... De nem azok... Nézze meg ezt a gyors leckét, és értse meg, mikor kell használni mindegyiket !!!
Ellenőrizze továbbá: hőmérleg
Iratkozzon fel e-mail listánkra, és érdekes információkat és frissítéseket kapjon az e-mail postaládájába
Köszönöm a regisztrációt.