Arisztotelész, Görög Arisztotelész (született Kr. E. 384., Stagira, Chalkidiki, Görögország - meghalt 322, Chalkis, Euboea), ókori görög filozófus és tudós, a nyugati történelem egyik legnagyobb szellemi alakja. Olyan filozófiai és tudományos rendszer szerzője volt, amely mind a keresztény skolasztika, mind a középkori iszlám filozófia keretrendszerévé és eszközévé vált. Az arisztotelészi koncepciók a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás szellemi forradalmai után is beágyazódtak a nyugati gondolkodásba.
Arisztotelész szellemi hatóköre hatalmas volt, felölelte a legtöbb tudományt és számos művészetet, beleértve a biológiát, a botanikát, kémia, etika, történelem, logika, metafizika, retorika, elmefilozófia, tudományfilozófia, fizika, poétika, politikai elmélet, pszichológia. és az állattan. A formális logika megalapítója volt, kész rendszert alkotott számára, amelyet évszázadokig a fegyelem összegének tekintettek; és úttörő szerepet játszott az állattan tanulmányozásában, mind a megfigyelés, mind az elmélet terén, ahol néhány munkája a XIX. századig felülmúlhatatlan maradt. De filozófusként természetesen ő a legkiemelkedőbb. Az etika és a politikaelmélet, valamint a metafizika és a tudományfilozófia írásai folytatódnak tanulmányozása folytatódik, és munkája a filozófiai vitában továbbra is erőteljes áramlatot jelent. kortárs.
Mortimer Adler filozófus és oktató Arisztotelész etikai írásait tárgyalja, figyelembe véve a filozófiai kérdést „mi teszi a jó emberi életet - mitől érdemes élni, és mit kellene tennünk, nemcsak élnünk, hanem élnünk is jó". 1963, készítette: Encyclopædia Britannica Educational Corporation.
Ez a cikk Arisztotelész életével és gondolatával foglalkozik. Az arisztotelészi filozófia további fejlesztését lásd az arisztotelésziességben. Az arisztotelianizmusnak a nyugati filozófia teljes kontextusában történő kezeléséről lásd a nyugati filozófiát.
Index
Arisztotelész az észak-görögországi Macedónia Chalkidiki-félszigeten született. Apja, Nicomachus, a III. Amyntas orvosa volt (uralkodott kb. 393 - c. Kr. E. 370), Macedónia királya és Nagy Sándor nagyapja (uralkodott ie 336-323 között). Apja 367-ben bekövetkezett halála után Arisztotelész Athénba költözött, ahol Platon Akadémiájához csatlakozott (kb. 428-c. Kr. E. 348). 20 évig ott maradt Platón hallgatója és kollégájaként.
Platón későbbi párbeszédei közül sok ezekből az évtizedekből származik, és tükrözheti Arisztotelész hozzájárulását az Akadémia filozófiai vitájához. Arisztotelész néhány írása is ebbe az időszakba tartozik, bár a legtöbb csak töredékesen marad fenn. Tanárához hasonlóan Arisztotelész is kezdetben párbeszédes formában írt, és korai elképzelései erős platoni hatást mutatnak. Az Eudemo című párbeszéde például a lélek platóni szemléletét tükrözi, amely be van zárva a testbe, és csak akkor képes boldogabb életre, amikor a test lemaradt. Arisztotelész szerint a halottak áldottabbak és boldogabbak, mint az élők, és meghalni azt jelenti, hogy valóban hazajönnek.
A történelem őrzői: Az Olympia akadályok egy magával ragadó audio kaland, amely titkos küldetésekre visz a múltba. Egy egyszerű hangutasítás visszavezet az ókori Görögország varázslatos világába!
Egy másik fiatalkorú művet, a Protrepticust ("buzdítás") a modern tudósok rekonstruálták a késő ókor különféle munkáiban szereplő idézetekből. Mindenkinek filozófiát kell folytatnia - mondja Arisztotelész -, mert a filozófia gyakorlata ellen való érvelés maga is a filozofálás egyik formája. A filozófia legjobb formája a természet univerzumának elmélkedése; erre a célra teremtette Isten az embereket és isteni értelmet adott nekik. Minden más - erő, szépség, erő és becsület - haszontalan.
Lehetséges, hogy Arisztotelész két fennmaradt logikai és vitai műve, a szofisztikus témák és cáfolatok ebbe a korai időszakba tartoznak. Az első bemutatja, hogyan lehet érveket felépíteni egy már elfogadott álláspont mellett; a második bemutatja, hogyan lehet észrevenni a mások érveiben rejlő gyengeségeket. Bár egyetlen mű sem képvisel szisztematikus értekezést a formális logikáról, Arisztotelész helyesen tudja a szofisztikus cáfolatok végén azt mondani, hogy ő találta ki a logika fegyelmét - semmi nem létezett, amikor elkezdődött.
Arisztotelész Akadémián tartózkodása alatt II. Fülöp macedón király (Kr. E. 359 és 366 között uralkodott) háborút indított több görög városállam ellen. Az athéniak csak félszegen védték meg függetlenségüket, és megalázó engedmények sora után engedték meg Fülöpnek, hogy 338-ra a görög világ ura legyen. Nem lehetett könnyű idő macedón lakosnak lenni Athénban.
Arisztotelész tudományos kutatásának köre elképesztő. Nagy része az állatok nemzetségekbe és fajokba sorolásával foglalkozik; több mint 500 faj szerepel traktátusaiban, sokukat részletesen leírják. Számos információ az anatómiáról, az étrendről, az élőhelyről, a kopuláció módjairól és a reproduktív rendszerről Az emlősök, hüllők, halak és rovarok alapos vizsgálata és nyomainak keveréke babona. Bizonyos esetekben a ritka halfajokról szóló valószínűtlen történeteiket évszázadokkal később pontosan igazolták. Másutt világosan és helyesen állít egy biológiai problémát, amelynek megoldása évezredekbe telt, például az embrionális fejlődés jellegét.
A mesés keverék ellenére Arisztotelész biológiai műveit elképesztő eredménynek kell tekinteni. Vizsgálatait valódi tudományos szellemben végezték, és mindig kész volt bevallani a tudatlanságot, ha a bizonyítékok nem voltak elégségesek. Valahányszor konfliktus áll fenn az elmélet és a megfigyelés között, a megfigyelésre kell támaszkodnia, ragaszkodott hozzá, és az elméletek csak akkor megbízhatóak, ha eredményeik megfelelnek a megfigyelt jelenségeknek.
343-ban vagy 342-ben II. Fülöp Arisztotelészt a macedón fővárosba, Pellába hívta, hogy Fülöp 13 éves fiának, a leendő Nagy Sándornak oktatója legyen. Arisztotelész utasításának tartalmáról keveset tudunk; bár Sándor retorikája évszázadok óta szerepel az arisztotelészi korpuszban, ma már általában hamisításnak számít. 326 Sándor egy olyan birodalom mestere lett, amely a Dunától az Indusig terjedt, és magában foglalta Líbiát és Egyiptomot. Ősi források arról számolnak be, hogy kampányai során Sándor gondoskodott arról, hogy biológiai mintákat küldjenek oktatójának Görögország és Kis-Ázsia minden részéből.
Egyéb cikkek:
Arisztotelész szerint négy oka van valaminek a létezésében:
Lásd Arisztotelész néhány főbb írását általános témáikkal elválasztva:
- A szép a rend pompája.
"Az ember természeténél fogva politikai állat."
- Az ember nyelvállat.
"Semmi, ami potenciálisan létezik, nem válik cselekedetté, ha nem valami, ami már létezik egy aktusban."
Iratkozzon fel e-mail listánkra, és érdekes információkat és frissítéseket kapjon az e-mail postaládájába
Köszönöm a regisztrációt.
