Education for all people
Bezárás
Menü

Navigáció

  • 1 év
  • 5. év
  • Irodalmak
  • Portugál Nyelv
  • Hungarian
    • Russian
    • English
    • Arabic
    • Bulgarian
    • Croatian
    • Czech
    • Danish
    • Dutch
    • Estonian
    • Finnish
    • French
    • Georgian
    • German
    • Greek
    • Hebrew
    • Hindi
    • Hungarian
    • Indonesian
    • Italian
    • Japanese
    • Korean
    • Latvian
    • Lithuanian
    • Norwegian
    • Polish
    • Romanian
    • Serbian
    • Slovak
    • Slovenian
    • Spanish
    • Swedish
    • Thai
    • Turkish
    • Ukrainian
    • Persian
Bezárás

Adaptív besugárzás vagy divergens alkalmazkodás: mi ez?

A adaptív besugárzás vagy divergens adaptáció olyan jelenségként értelmezhető, amelyben ugyanazok a fajok adaptív magjaikban más-más fajokat hoznak létre különböző környezetek szerint. A fent említett események viszonylag rövid idő alatt történhetnek.

Ezeknek a fajoknak nagyfokú rokonságuk van, a különbség az, hogy különböző környezetekben fejlődtek és következésképpen másfajta funkciókkal rendelkeznek, mint más fajok, az élőhelyüktől függően. található.

Index

  • MI AZ ADAPTÍV IRRADIÁCIÓ?
  • HOMOL SZERVEK
  • MI A SPECIÁCIÓ?
  • A KONVERGENCIA ÉS AZ ADAPTÍV RÖGZÍTÉS KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

MI AZ ADAPTÍV IRRADIÁCIÓ?

Képzeljünk el több különböző környezetet, ezekben a környezetekben fajok vándorolnak más, az élőhelyüktől eltérő környezetbe Természetes, hogy ez a vándorlás mind állatokban, mind a növényekben előfordulhat, ezek a fajok ezekbe a környezetekbe érkeznek, következésképpen újraként szaporodnak faj.

Ezért van egy új forgatókönyv, új, különálló természetes élőhelyek jönnek létre, ezzel változatosak a élelmiszer, vagyis olyan környezetben, mint az erdő, a sivatag, a sziget, különféle, eltérő élőhelyek, ezek az élőhelyek lesznek elszórva menedéket, vizet, túlélést, biztonságot, fészkelőhelyeket kínálnak, ennél a forgatókönyvnél számos és különféle faj létezik alkalmazkodni a helyszínhez.

Ennek a jelenségnek az ötlete volt először Charles Darwin, aki megfigyelte, hogy a Csendes-óceánon található Galapagos nevű szigeteken bizonyos madárfajok egyaránt vannak, ezek a madarak több szigeten vándoroltak át, így számos más faj jött létre, a kutatás során 14 madárfajt találtak, ún. pintyeket a szerkezetekben ezek közül a pintyekből azt elemezték, hogy a csőrök kapcsolatban álltak-e az egyes szigetek táplálékfajaival, amelyeken a madár lakott, erősebb csőrű, ellenálló, Az erősebb héjak és magok, valamint a finomabb csőrű és kevésbé ellenálló héjúak törése a csőröt lágyabb magok etetésére használta, hogy megkönnyítse a étel.

Ezekkel a jellemzőkkel a kutató elgondolkodott, és úgy döntött, hogy elmélyül a pintyfajok között, a következő kérdéssel: "Ha ugyanabból a családból, ugyanabból a fajból voltak, miért voltak jellemzők sok különböző? A tudós ezen a megkérdezésen keresztül arra a következtetésre jutott, hogy a fajok nem maradnak mindig ugyanazok, hanem más, eltérő funkciójú és hasonlóságú fajokká fejlődnek.

Ezek az idők során Darwin számára bekövetkező változások a fajok számára alkalmazkodnak a felmerülő új környezetekhez, így a természetes szelekciót nevezik elméletének még mindig nem fogadják el egyes kutatók, akik azt állítják, hogy nincsenek nagy tudományos alapok, főleg akkoriban a konzervatív kutatók.

HOMOL SZERVEK

A homológ szervek nagyszerű szövetségesek az organizmusok időbeli fejlődésének megismeréséhez, ugyanazok a struktúrák, amelyek hasonlóak az élőlények különböző típusaiban, de különböző funkcióik vannak, ez főleg az adaptív sugárzásnál fordul elő, mivel a faj más fajokat eredményez, amelyek adaptív funkciói eltérnek az egyik mások. Azok az élőlények, akik rendelkeznek ezekkel a szervekkel, általában egy közös származás részét képezik, idézhetünk gerinces tetrapoda végtagokat földi és alapvetően 4 tagú, példaként emlősök, madarak, hüllők vannak, nagyon hasonlóak, de tevékenységükkel nem annyira hasonló.

Egy másik példa:

Mint láthatjuk, mindkettőnek ugyanaz a szerkezete, de eltérő funkciókkal, ez annak köszönhető, hogy a biológiai evolúció során minden egyes élőlény tagjai a beillesztett környezetnek megfelelően alkalmazkodtak, így mindegyik az adott élőhelyen belüli sajátos funkciójával több évig szenvedett átalakulások.

MI A SPECIÁCIÓ?

Az adaptív besugárzás és annak evolúciójának jobb megértése érdekében meg kell érteni az egyes fajok, nevezetesen 3: allopátiás, parapatrikus, szimpatrikus speciáció, ezekkel a szintekkel több faj azonosulását lehet azonosítani tényezők:

ALLOPATRIC SPECIÁCIÓ: Ez a fajta speciáció akkor fordul elő, ha földrajzi elszigeteltség van, ezzel a földrajzi elszigeteltséggel az élőlények alkalmazkodnak a túléléshez a különböző környezetekben, és így különböző fajokat hoznak létre.

PARAPATRIC SPECIÁCIÓ: Ezekben az esetekben nincs földrajzi elszigeteltség, de a terület nagy kiterjedése ugyanazon faj élőlényeivel elemezhető, hogy parapatrikus speciációban a génáramlás szintje alacsonyabb, vagyis az élőlények populációjának vándorlása alacsony, ez annak a ténynek köszönhető, hogy a párzást egyetlen területen korlátozzák, ezért vannak olyan fajok, amelyek nem azonos génnel rendelkeznek, mint az ősök felett.

EGYSZERŰSÍTÉS: Amikor az élőlények populációja elhagyja természetes élőhelyét, és más eszközöket, más ökológiai fülkéket, azaz új életmódokat fedez fel az ökológiai környezetben, amelyben él, ezek a fajok egyfajta adaptáción mennek keresztül, példaként említhetjük a gazdáját megváltoztató parazitát, vagy a virágát megváltoztató rovarokat. Ez egy új fülke változásai ökológiai.

A KONVERGENCIA ÉS AZ ADAPTÍV RÖGZÍTÉS KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

Sokan összekeverik az adaptív besugárzást és a konvergenciát, amelyek két adaptív folyamat, az adaptív konvergencia a különböző származásokban fordul elő, az élőlényeket ugyanaz a természetes szelekció, végül a természetes szelekció közös, a különböző fajok egyedeinek számos hasonló jellemzője van, például szervek, fiziológia, amelyek azért van, mert az adaptív sugárzással ellentétben ugyanaz a természetes szelekciójuk van, amelynek nem feltétlenül kell ugyanazon a helyen lennie ahhoz, hogy azonos kiválasztás

Az adaptív besugárzásnál az ősök általánosak, de a közös ősök a biomák gyarmatosítási folyamatába lépnek más, ezzel különálló természetes szelekció létezik, vagyis az élőlényeknek különböző élettani jellemzői vannak, anatómiai

Ezért, amikor a természetes szelekció gyakori, és az egyének ugyanazon tulajdonsággal rendelkeznek, a folyamat analógiát foglal magában. a konvergencián belül, az adaptívban ez csak egy szoros szerkezet, vagyis homológia a besugárzáson belül alkalmazkodó.

Egyéb ajánlott elemek:

  • Kommenzalizmus
  • Feromonok: mi ez?
  • kíváncsiság

Iratkozzon fel e-mail listánkra, és érdekes információkat és frissítéseket kapjon az e-mail postaládájába

Köszönöm a regisztrációt.

Portugál tevékenység: Elöljárók
Portugál tevékenység: Elöljárók
on Jul 22, 2021
Szövegértelmezés: Beto kíváncsisága
Szövegértelmezés: Beto kíváncsisága
on Jul 22, 2021
Portugál tevékenység: meghatározott cikkek
Portugál tevékenység: meghatározott cikkek
on Jul 22, 2021
1 év5. évIrodalmakPortugál NyelvElmetérkép GombákElmetérkép FehérjékMathAnyai IiÜgyKörnyezetMunkaerőpiacMitológia6 évPenészgombákKarácsonyHírekHírellenségSzámszerűSzavak C VelParlendasMegosztás AfrikaiGondolkodókÓratervek6. évPolitikaPortugálLegfrissebb Bejegyzések Előző BejegyzésekTavasziElső VilágháborúFő
  • 1 év
  • 5. év
  • Irodalmak
  • Portugál Nyelv
  • Elmetérkép Gombák
  • Elmetérkép Fehérjék
  • Math
  • Anyai Ii
  • Ügy
  • Környezet
  • Munkaerőpiac
  • Mitológia
  • 6 év
  • Penészgombák
  • Karácsony
  • Hírek
  • Hírellenség
  • Számszerű
Privacy
© Copyright Education for all people 2025