Ez egy negyedik vagy ötödéves hallgatókat célzó portugál nyelvű tevékenység, ebben a cikkben bemutatjuk a szótag fogalmát és annak különböző osztályozási formáit.
Letölthető Word sablonban (amely módosítható), PDF-ben (nyomtatásra kész) és az elvégzett tevékenységgel is.
Töltse le a portugál tevékenységet:
ISKOLA: Dátum:
PROF: OSZTÁLY:
NÉV:
Szótag egy vagy több fonéma egyetlen hangon ejtve, minden szótag magánhangzón alapul.
A szótagok osztályozása változhat a szótagok számát vagy a hangsúlyos szótag helyzetét tekintve.
- egyszótagúak: csak egy szótagja van (um, szín, nap);
- szótagok: két szótagja van (ca-sa, kulcs, orgona, pi-pa);
- háromtagúak: három szótagja van (ca-der-no, ca-ne-ta, ash-ro)
- többtagúak: háromnál több szótaggal rendelkezik (ma-ra-cu-ja, in-fe-liz-men-te).
hangsúlyos szótag ez a legintenzívebben ejtett, a hangsúlyos szótag nem mindig rendelkezik grafikus akcentussal. A hangsúlyos szótag helye szerint a szavakat a következőkbe sorolhatjuk:
- oxitonok: amikor a hangsúlyos szótag az utolsó a szóban.
ma-ra-cu-már, ca-hit, újraper
- paroxitonok: amikor a hangsúlyos szótag a szó utolsó előtti.
itt-adtam-fajta-béka-birtokolni, nekem-sa
- proparoxitonok: amikor a hangsúlyos szótag a szó utolsó előtti.
Igen-la-ba, me-ta-fi-ye-ca, lam-pa-da
magánhangzó találkozás magánhangzók és félmagánhangzók egyesülése.
- diftongusz: ez ugyanazon szótagban egyesül egy magánhangzóval és egy félhangzóval, vagy egy félhangzóval és magánhangzóval. A diftongusok lehetnek:
* növekvő: félmagánhangzó + magánhangzó
| g | ott | ó | – | r | én | A |
| s.v. | v. |
* csökken: magánhangzó + félmagánhangzó
| ott | és | én | – | t | és |
| v. | s.v. |
* szóbeli: amikor a magánhangzó szóbeli
| d | és | én | – | x | O |
| v. | s.v. |
* orr: amikor a magánhangzó orr
| m | A | – | m | ã | O |
| v. | s.v. |
- tritongo: amikor egy fél- és magánhangzó + fél-magánhangzó ugyanazon szótagban található, lehetnek orálisak vagy orriak.
* orális: amikor szóbeli magánhangzója van
| A | – | v | és | – | r | én | – | g | u | és | én |
| s.v. | v. | s.v. |
* orr: amikor orrhangzója van
| s | A | – | g | u | ã | O |
| s.v. | v. | s.v. |
- szünet: az, amikor a két magánhangzó különböző szótagokban találkozik
| s | A | – | ú | – | d | és |
| v. | v. |
KONZONÁNS TALÁLKOZÓ
mássalhangzó találkozó két vagy több mássalhangzó egyesülése magánhangzó jelenléte nélkül, mindkét mássalhangzó kiejtve tökéletesek vagy tökéletlenek lehetnek.
- tökéletes: amikor a mássalhangzók ugyanabban a szótagban vannak
blUSA, pry-to, y-tlnál nél
- tökéletlen: amikor a mássalhangzók külön szótagokban vannak
Af–tAz aB–so-lu-to, ad–jés te
KÉTJEGYŰ MÁSSALHANGZÓ
Kétjegyű mássalhangzó ez két betű találkozása, melyeket egyetlen hangban ejtenek, kétféle kétirányú alak létezik, a mássalhangzó és a magánhangzó.
ch: chszőlő, teaaz arc rr: ittrro, derrrendben
nh: nihuhóhuhA ss: Pánssperem, dessA
gu: guitarra, guhiányzik ses: nál nélmpo, hidd elmpO
egy férfi: tamhuhankátrány;
itt, itt: tban benwow wenÖn;
én benne vagyok: ottimpár, tban benture;
om, on: sommelltartó, ctovábbkátrány;
egy egy: egyik sema, mENSZnak,-nek.
Feladatok
1) Válassza szét a szótagokat, és osztályozza mássalhangzó-fürtbe vagy ábrába:
A növény:
B) Ezekben:
C) Nyulak:
D) Összehasonlíthatatlan:
E) Méretek:
F) Észlelt:
G) Test:
H) Rendszerek:
2) Válassza szét a szótagokat és osztályozza diftongusba vagy szünetbe:
A) Nyulak:
B) Háborúk:
C) Apa:
D) Viccek:
3) Válassza szét a szótagokat, és osztályozza oxitonokra, paroxitonokra vagy proparoxitonokra:
A) Külön:
B) Keselyű:
C) Kolbász:
D) Mágnesesség:
E) Liliomok:
F) Ellipszis:
G) Gyilkosság:
H) Megszállott:
A HOZZÁFÉRÉSHEZ
Nál nél válaszokat a fejléc feletti linkben vannak.
