Az orvostudomány egykor valódi borzalmakat rejtett magában, amikor a tudományos fejlődés még meglehetősen archaikus volt. Ennek az az oka, hogy akkoriban az eszközök hiánya hátráltatta az anatómiai és élettani tanulmányokat. Következésképpen minden nagyon induktív és kezdetleges volt a ősi orvosi kezelések. Még ma is meg lehet érteni, hogy sok közülük valóban károsította a betegek egészségét, és szigorúan tilos.
Olvass tovább: Érdekességek: Lásd 6 találmányt, amelyek megváltoztatták a világot.
többet látni
iPhone-ok, amelyek nem jártak sikerrel: 5 megjelenést utasított el a nyilvánosság!
Vizuális kihívás: találd meg a „DOG” szót mindössze 5…
A jelenlegi időkkel ellentétben, amikor az orvosok a vérátömlesztést ösztönzik, a múltban úgy tartották, hogy a felesleges vér káros. Azt azonban elég nehéz elképzelni, hogy mennyi lenne az „ideális” mennyiség, ezért az ókori görögök azt hitték, hogy ez a lehető legkisebb. Ezért a „vérzés” gyakori volt láz, fertőzés és még felületes sebek esetén is. És érdemes megemlíteni, hogy a módszer is meglehetősen ellentmondásos volt: a piócák voltak felelősek a vér elvezetéséért.
Ez a módszer annak ellenére, hogy meglehetősen bizarr volt, nem történt meg egy olyan régi valóságban, mint az előző példában. Valójában a férgek allergia kezelésére való felhasználása a múlt században, az 1970-es években történt. Ennek az az oka, hogy egy kutatócsoport észrevette, hogy a féregfertőzésben szenvedők kevésbé voltak allergiásak, mint azok, akiknél nem. Így jött létre ez az egyesület, ami szerencsére nem tartott sokáig, míg meg nem cáfolták. De bár ez nem történt meg, több tucat ember nyelte le a férgeket a légutakon keresztül, hogy kezelje az allergiát.
Antônio Egas Moniz portugál neurológus még orvosi Nobel-díjat is kapott ezért a technikáért. Ebben az esetben a lobotómia egy kis bemetszés, így a prefrontális lebeny rostkötege eltávolodik az agytól. Ezzel észrevették, hogy az elidegenedett emberekben drasztikusan csökkentek a hisztérikus események.
A módszernek azonban sürgősségi intézkedésnek kellett lennie, és visszafordíthatatlan esetekben, ami nem történt meg, mivel hogy sokan átestek ezen a tapasztalaton, hogy megkíséreljék kontrollálni a nem kívánt viselkedést. Ennek eredményeként több egyed vegetációs állapotba került, ami miatt a technika használaton kívül lett.
A 19. századi Egyesült Államokban az orvosok beépítették az ősi bennszülött tudást: a pókhálók gyógyulását. Ezzel elkezdtek szó szerint rátenni egy pókot bizonyos sérülésekre, és ami a leglenyűgözőbb az, hogy sikerült! Még ma is sok szó esik erről a módszerről, de már elég technológiánk van ahhoz, hogy többé ne legyen rá szükség.
