Tudjuk, hogy a Kubai forradalom ban zajlott gerillamozgalom volt Kuba az 1950-es években. A fő vezetők Fidel Castro, Raúl Castro és Che Guevara.
A gerillák célja az volt, hogy véget vessenek a Fulgêncio Batista által irányított diktatúrának, és megszabadítsák az országot az ország gazdasági befolyásától. MINKET.
többet látni
A tudósok technológia segítségével feltárják az ókori egyiptomi művészet titkait…
A régészek lenyűgöző bronzkori sírokat fedeztek fel…
Ilyen értelemben megoldjuk a gyakorlatok a kubai forradalomról hogy az Escola Educação csapata kiválasztott neked?
1 – A kubai forradalom létrehozta a _______________-t Kubában, és összekapcsolta az országot a _______________-val.
a) kapitalizmus / Egyesült Államok
b) szocializmus / Szovjetunió
c) kapitalizmus / Szovjetunió
d) szocializmus / Egyesült Államok
2 – Fulgêncio Batista államcsíny révén kubai hatalomra jutott. Az Egyesült Államok támogatásával a Batista megvalósított egy:
a) demokratikus rezsim.
b) köztársasági rezsim.
c) monarchikus rezsim.
d) diktatórikus rezsim.
3 – Az Egyesült Államok érdekeit szolgálva a kubaiak lázadni kezdtek az amerikai ország befolyása és Fulgêncio kormánya ellen. Ebben az értelemben a kubai lakosság kezdett érezni:
a) antidemokratikus.
b) militarista.
c) nacionalista.
d) demokratikus.
4 – Mi volt a kubai forradalom első akciója?
a) A kubai forradalom első akciója 1951 júliusában történt Fidel Castro parancsnoksága alatt, amikor támadást indítottak a Moncada laktanya ellen.
b) A kubai forradalom első akciója 1953 júliusában történt Fidel Castro parancsnoksága alatt, amikor támadást indítottak a moncadai laktanya ellen.
c) A kubai forradalom első akciója 1953 júliusában történt Manel Castro parancsnoksága alatt, amikor támadást indítottak a moncadai laktanya ellen.
d) A kubai forradalom első akciójára 1953 júliusában került sor Fidel Castro parancsnoksága alatt, amikor támadás történt a Boncada laktanya ellen.
5 – Hol találkozott Fidel Castro Che Guevarával?
a) Fidel Castro Mexikóban találkozott Che Guevarával, amikor száműzetésbe kellett mennie. Ott új összecsapást szerveztek Fulgêncio Batista kormánya ellen.
b) Fidel Castro Guatemalában találkozott Che Guevarával, amikor száműzetésbe kellett mennie. Ott új összecsapást szerveztek Fulgêncio Batista kormánya ellen.
c) Fidel Castro Argentínában találkozott Che Guevarával, amikor száműzetésbe kellett mennie. Ott új összecsapást szerveztek Fulgêncio Batista kormánya ellen.
d) Fidel Castro Chilében találkozott Che Guevarával, amikor száműzetésbe kellett mennie. Ott új összecsapást szerveztek Fulgêncio Batista kormánya ellen.
6 – 1956-ban politikai száműzöttek szálltak partra Kubában, hogy háborút viseljenek a kormányhadsereg ellen. Az elején Fidel Castro beszédet tartott:
a) diktatórikus, nacionalista, liberális hátterű. A marxizmus csak később hatott rá.
b) Demokrata, liberális hátterű nacionalista. A liberalizmus csak később hatott rá.
c) Demokrata, szocialista hátterű nacionalista. A marxizmus csak később hatott rá.
d) Demokrata, liberális hátterű nacionalista. A marxizmus csak később hatott rá.
7 — (PUC-MG 2000) A forradalmi mozgalom, amely a latin-amerikai történelemben először eredményezte a kapitalizmus egységének megbomlását a kontinensen, a következő volt:
a) Carlos Montenegro politikai aktivista, a Nemzeti Forradalmi Mozgalom (MNR) egyik alapítója által vezetett bolíviai forradalom.
b) az 1959-es kubai forradalom, amely kezdetben az Egyesült Államok imperializmusa és Fulgêncio Batista diktatúrája ellen harcolt.
c) az 1930-as Farabundo Martí Front, amely 30 000 parasztfelkelést hirdetett, és a hadsereg legyőzése után átvette a kormányzást Salvadorban.
d) A nicaraguai Sandinismo, amely megdöntötte Somoza kormányát és átvette a hatalmat, széles körű támogatással megkezdte a szocializmus megvalósítását.
e) Allende chilei elnök, a Népi Egység rövid távú kormánya, amelyet Pinochet tábornok vezette katonai puccs döntött meg.
8 – A hatalomátvétel során Batista ellenfelei számos katonai hódítást szereztek, emellett több várost is elfoglaltak. Amikor Fidel Havannába érkezett (1959), számos reformot hajtott végre az országban, amelyek kiváltották:
a) az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása.
b) az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok erősítése.
c) a kapitalizmusra összpontosító totalitárius kormányzat megvalósítása.
d) az Egyesült Államok és Kuba közötti kapitalista kapcsolatok erősítése.
9 — (UECE 1999) A hatalomátvétel után a kubai forradalmárok nagy ellenállásba ütköztek a nemzetközi közösség részéről. A Kuba elleni intézkedések közül joggal emelhető ki:
a) A zsoldosokból felállított és az amerikai kormány által támogatott katonai erők megpróbálták behatolni a szigetre, vereséget szenvedve a Disznó-öbölben.
b) az ENSZ által szervezett nemzetközi munkacsoport megszállta a szigetet és megdöntötte a korrupt Batista-kormányt.
c) az Egyesült Államok által az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) javasolt Kuba elleni gazdasági blokád nem valósult meg olyan országok ellenállása miatt, mint Brazília és Argentína.
d) a Szovjetunió igyekezett enyhíteni a kubai forradalom által kiváltott konfliktusokat, elkerülve az új kormány gazdasági és katonai támogatását.
10 — Válassza ki a HELYES alternatívát:
a) A kubai forradalom után az Egyesült Államok több katonai puccsot támogatott Latin-Amerikában a 20. században, a „kapitalista fenyegetés” ürügyén.
b) A kubai forradalom után az Egyesült Államok több katonai puccsot támogatott a 20. században Latin-Amerikában, az „anarchista fenyegetés” ürügyén.
c) A kubai forradalom után az Egyesült Államok több katonai puccsot támogatott a 20. században Latin-Amerikában, a „szocialista fenyegetés” ürügyén.
d) A kubai forradalom után Kuba a 20. században több katonai puccsot támogatott Latin-Amerikában, a „kapitalista fenyegetés” ürügyén.
1 – B
2 – D
3 – C
4 – B
5 — A
6 – D
7 — B
8 – A
9 – A
10 — C
Ide kattintva letöltheti a kubai forradalom gyakorlatainak listáját PDF formátumban
Lásd még itt:
