Mindenki ásít. Még a házi kedvenceinket is. A reflexet tanulmányozó tudósok több okot is felvetettek a jelenségre. Úgy tűnik, hogy az embernél az ásítást fiziológiai és pszichológiai tényezők egyaránt okozzák.
Fizikailag az ásítás magában foglalja a száj kinyitását, a levegő belélegzését, az állkapocs kinyitását, a dobhártya nyújtását és a kilégzést. Kiválthatja fáradtság, unalom, stressz vagy ha valaki ásít.
többet látni
Óra után kirúgták a biológiatanárt XX és XY kromoszómákon;…
A brazíliai közönséges növényben található kannabidiol új perspektívát hoz…
Az ásítás reflexként a neurotranszmitterek kölcsönhatását foglalja magában, amelyek fáradtsággal, étvággyal, feszültséggel és érzelmekkel járnak együtt. Ezek a vegyszerek közé tartozik a nitrogén-monoxid, a szerotonin, a dopamin és a glutaminsav.
A tudósok tudják, hogy bizonyos egészségügyi állapotok (pl. sclerosis multiplex, stroke agyi bénulás és cukorbetegség) megváltoztatják az ásítás gyakoriságát és a nyál kortizolszintjét ásítás után.
Mivel az ásítás neurokémia kérdése, ennek több oka is lehet. Állatoknál ezen okok némelyike könnyen érthető. Például a kígyók ásítanak, hogy evés után állkapcsukat helyreállítsák, és segítsék a légzést.
A halak ásítanak, ha a vizükben nincs elég oxigén. Nehezebb meghatározni, miért ásítanak az emberek. Mivel a kortizol szintje megemelkedik ásítás után, ez növelheti az éberséget és jelezheti a cselekvés szükségességét.
Andrew Gallup és Gordon Gallup pszichológusok úgy vélik, hogy az ásítás javítja az agy vérellátását. A feltevés szerint az állkapocs nyújtása fokozza a véráramlást az arc, a fej és a nyakba, míg az ásítás mély lélegzete arra kényszeríti a vért és a gerincfolyadékot, hogy a felé áramoljon alacsony. Az ásításnak ez a fizikai alapja megmagyarázhatja, hogy az emberek miért ásítanak, amikor szoronganak vagy stresszesek. Az ejtőernyősök ásítanak, mielőtt kiszállnak a repülőgépből.
A Gallup kutatása azt is kimutatta, hogy az ásítás segít lehűteni az agyat, míg a hűvösebb, belélegzett levegő lehűti az ásítás közben áramolni kényszerült vért. A Gallup tanulmányai papagájokkal, patkányokkal és emberekkel végzett kísérleteket is tartalmaztak.
A csapat azt találta, hogy az emberek többet ásítanak, ha alacsonyabb a hőmérséklet. A patkány agya kissé lehűlt, amikor az állatok ásítottak.
Eddig több mint 20 pszichológiai okot javasoltak az ásításnak. A tudományos közösségben azonban alig van egyetértés abban, hogy mely hipotézisek helyesek.
Az ásítás társadalmi funkciót tölthet be, különösen csordaösztönként. Embereknél és más gerinceseknél az ásítás fertőző. A fogságban való ásítás kommunikálhatja a fáradtságot egy csoport tagjaival, segítve az embereket és más állatokat az ébrenléti és alvási szokások szinkronizálásában.
Alternatív megoldásként ez lehet egy túlélési ösztön is. Gordon Gallup szerint az elmélet szerint a fertőző ásítás segíthet egy csoport tagjainak éberbbé válni, így észlelni tudják a támadókat és a ragadozókat, és védekezni tudnak ellenük.
Charles Darwin The Expression of the Emotions in Man and Animals (Az érzelmek kifejezése az emberben és az állatokban) című könyvében megfigyelte, hogy a páviánok ásítozva fenyegetik ellenségeiket. Hasonló viselkedést jelentettek halaknál és tengerimalacoknál. A spektrum másik végén az Adelie-pingvinek udvarlási rituáléjuk részeként ásítanak.
Alessia Leone és csapata tanulmánya azt sugallja, hogy különböző típusú ásítások léteznek, amelyek különböző információkat (például empátiát vagy szorongást) közvetítenek egy társadalmi kontextusban. Leone kutatásaiban egy Geladának nevezett majomfajt vettek részt, de lehetséges, hogy az emberi ásítások funkciójuktól függően is változnak.
Nyilvánvaló, hogy az ásítást élettani tényezők okozzák. A neurotranszmitterek szintjének ingadozása ásítást vált ki. Az ásítás biológiai előnyei bizonyos más fajoknál egyértelműek, de az embereknél nem annyira nyilvánvalóak.
Az ásítás legalábbis gyorsan növeli az éberséget. Az állatoknál az ásítás szociális vonatkozása jól dokumentált. Míg az ásítás emberben ragályos, a kutatók még nem határozták meg, hogy az ásítás pszichológiája az emberi evolúcióból maradt-e, vagy még ma is pszichológiai funkciót tölt be.
