Demokrácia, kormányzás, amelyben a nép gyakorolja a szuverenitást, olyan rendszer, amelyben a polgárok rendszeres választásokon választják meg vezetőiket. Az a rezsim, amelyben az emberek egyformán részt vesznek a javaslatok kidolgozásában, a törvények kidolgozásában és megalkotásában. Ez a demokrácia definíciója a szótárban, de mi köze ennek az iskolavezetéshez?
Elgondolkodtál már azon, hogy az iskolában meghozott döntéseket, mint például egy bizonyos típusú egyenruha, órarendek és tartalmak használata nem szabad a közösségben „tolni”? Mely tanárokkal kell konzultálni a tantervek összeállításánál? Kell-e a dolgozóknak véleményt nyilvánítaniuk, ha az iskola szerkezete nem biztonságos a munka elvégzésére?
többet látni
Az ifjúsági és felnőttoktatás (EJA) ismét szövetségi prioritás
A tanári teljesítmény kulcsfontosságú tényező a diákok teljes körű befogadásához…
Az iskola vezetése olyan tevékenység, amelyet nem lehet elszigetelten végrehajtani. Az iskolavezetésben mindenki részvétele elengedhetetlen a közösség érdekeinek érvényesüléséhez. Amikor stratégiákat alakítanak ki az iskola és a közösség integrációja érdekében, az utóbbi összhangban van azzal az intézménnyel, amely valójában átalakítja azt.
Állj meg és gondold át: mi a nevelés feladata? Ha a válasza az, hogy az oktatási szerep az állampolgári szerepvállalás képzésen keresztüli gyakorlását célzó stratégiák előmozdításában van, akkor igaza van. De ha a valóságban az Ön iskolája nem éri el ezeket a célokat, az annak a jele, hogy valamit javítani kell.
A demokratikus iskolavezetés definíciója úgy értelmezi, mint az iskolában gyakorolt cselekvésekben való kollektív részvételt. Ez azt jelenti, hogy a döntéseket nem az igazgató és a koordináció hozhatja meg elszigetelten, hanem az iskolai közösség minden érintettjének részvételével.
Az alkalmazottaknak, tanároknak, diákszövetségeknek, diákoknak és szülőknek tisztában kell lenniük az iskolában kidolgozott stratégiákkal. Ennek az az oka, hogy az intézmény egy bizonyos közösségbe illeszkedik, és minden intézkedés meghozatala előtt figyelembe kell vennie annak sajátosságait.
A demokratikus iskolavezetés fő jellemzője decentralizáló jellege, vagyis az iskola a párbeszéd és a horizontális kapcsolat kialakításának nyitott terévé válik, parancsok nélkül leszármazottak. Ez a fajta struktúra nem ír elő parancsnoki hatalmat hierarchiák formájában, amelyek demonstrálják, hogy mindenkinek megvan a hatalma a részvételre.
Az tény, hogy a demokratikus irányítási modell nem egyszerű karitatív hozzáállás. Ez egy olyan irányítás, amelyet az 1988-as szövetségi alkotmány támogat, amelyet a Nemzeti Oktatási Terv (PNE) mellett a nemzeti oktatás iránymutatásairól és alapjairól szóló törvény (9.394/96. törvény) is megerősít. Így a minőségi oktatás megteremtésének egyik alapelve.
Fentebb említettük, hogy a demokratikus irányítás egyik jellemzője a hatalom központosításának hiánya. De nem csak ez! Ennek a modellnek a főbb tulajdonságai között szerepel:
A főbb jellemzők közül kiemelhetjük a részvételen alapuló tervezést. Ebben módszereket, stratégiákat dolgoznak ki az iskola sajátos igényeinek kielégítése érdekében. Ily módon olyan gyakorlatok jönnek létre, amelyek mindenki részvételét ösztönzik, nem csak a nézői szerepüket.
Ebben az elfogultságban átlátható a döntéshozatal, vagyis a cselekvések nyilvánosságra kerülnek, hogy az egész kollektíva tudomást szerezzen róla. Hogyan teheti ezt az iskola? Az iskola fizikai terein vagy közösségi hálózatain keresztül, beleértve a politikai-pedagógiai projektet, vagyis az intézmény tanévre vonatkozó stratégiai készletét.
A PPP kidolgozása szorosan kapcsolódik a demokratikus iskolairányításhoz. Ezen keresztül határozza meg az iskola iránymutatásait, amelyek irányítják munkáját, és irányítják az oktatási folyamatokat szemléltető cselekvéseket. A projekt a leghatékonyabb módja annak, hogy az iskola vállalja az oktatás iránti elkötelezettséget, tekintettel az intézményt irányító valóságra.
Mindezek miatt várható, hogy a PPP-t nem lehet tekintélyelvűen kidolgozni, azaz irányítók és koordinátorok kezében koncentrálni. Létrehozásában mindazoknak, akik részt vesznek a tanítási és tanulási folyamatban, részt kell venniük az intézmény demokratikus identitásának kialakítása érdekében.
A demokratikus iskolavezetés előmozdítása az iskolát és a közösséget integráló módon lehetséges. Ezért a vezetőknek olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek elősegítik ezt az integrációt, összehozva a vezetést, a koordinációt, a tanárokat, az alkalmazottakat, a szülőket, a gyámokat és a diákokat.
A demokratikus iskolavezetés kialakítása feltételezi, hogy magának az intézménynek is át kell gondolnia oktatói szerepét. Ettől kezdve fejlesztenie kell a megosztást, ki kell lépnie a komfortzónából, és olyan módszereket kell kialakítania, amelyekkel közelebb hozhatja a hallgatókat, a közösséget és az alkalmazottakat a menedzsmenthez.
Ez egyszerű és periodikus stratégiákkal valósítható meg, amelyek gyakoriságát ismét meg kell beszélni a kollektívával.
Röviden: a demokratikus iskolavezetést a közös döntések jellemzik. De emellett arról is van szó, hogy teret kell teremteni a párbeszédnek, hogy hatékonyan lehessen szentelni a pedagógusok idejét az irányításában részt vevő emberek számára, biztosítva, hogy a projektek és az iskolai rutin érdekesek legyenek minden.
