Megdöbbentő felfedezés zavarta meg a Berni Történeti Múzeum tudósait Svájc. Az intézményben kiállított bronzkori nyilat aprólékosan elemezték a kutatók, és egy váratlan titkot árultak el: pengéje meteoritból készült.
A figyelemre méltó felfedezést részletező tanulmány a közelmúltban jelent meg a Journal of Archaeological Science folyóiratban.
többet látni
A Google Asszisztens "egyesül" a Barddal és a ChatGPT-vel;…
Viccnek hangzik, de nem az: egy fiatal férfi vesét ad el, hogy iPhone-t vásároljon, és ott marad…
A teszteket a nyíl hegyén végezték el, amelynek valós képeit nem hozta nyilvánosságra a A kutatók feltárták az alumínium-26 izotópjainak jelenlétét, amely anyag nem fordul elő természetesen a Földön.
Ezenkívül a tudósok azonosították a vas és a nikkel ötvözetét, amely közös jellemzője meteoritok, de a földi anyagokban ritkán található meg.
Az ősi fegyvert eredetileg a 19. században találták meg egy Mörigen nevű lelőhelyen, amely ben őstörténet, egy primitív emberek közösségének adott menedéket a 900-as évek között a. W. és 800 óra. W. Ez a hely ma a svájci Bienna-tó környékének felel meg.
A mindössze 2,9 gramm tömegű nyíl 39,3 milliméter hosszú és 25 milliméter széles, maximális vastagsága pedig 2,6 milliméter.
Egy másik jelentős megállapítás egyfajta ragasztónyomok jelenléte volt a nyíl hegyén, ami arra utal, hogy a penge valamilyen szárhoz volt rögzítve.
Kezdetben a kutatók a fegyvert a Twannberg-meteorittal hozták összefüggésbe, amely több ezer évvel ezelőtt zuhant le a műtárgy felfedezésének környékén, még az utolsó jégkorszak előtt.
A részletes kémiai elemzés azonban feltárta, hogy a penge összetétele nem egyezik a meteorit sziklás testének összetételével.
További elemzések után a tudóscsoport érdekes következtetésre jutott. A nyíl pengéje egyedülálló kémiai összetételű, mindössze három meteoritot találtak Európában: az egyik a Cseh Köztársaságban, a másik Spanyolországban, a harmadik pedig a mai Észtország területén esett le.
A szakértők szerint nagyon valószínű, hogy az Észtországban talált meteoritból származik a vizsgált nyílhegy.
Ez felveti egy kiterjedt, több mint 1500 kilométeres hatótávolságú kereskedelmi hálózat hipotézisét, amely a bronzkorban működött Közép-Európában. Ez a hálózat kötötte össze ezeket a régiókat a ritka és értékes anyagok, például a meteoritok kereskedelmén keresztül.
A kutatók izgatottan várják ezt az egyedülálló felfedezést, mivel ez utalhat a gyakori használatára földönkívüli anyagok az ősi leletekben, különösen a vastöredékekben gazdag területeken meteoritikus.
Ezzel az új kinyilatkoztatással a szakértők most azt feltételezik, hogy más régészeti darabok is tartalmazhatnak hasonló, kozmikus eredetű anyagokat.
Ez a lelet még több tanulmányozásra és kutatásra inspirál, mivel az emberiség ókori történelme továbbra is meglepő titkokat és rejtélyeket tár fel a régészeten és a modern tudományon keresztül.
