Szociológiai tevékenység, amely alkalmas a harmadik évfolyamos középiskolások számára, a kulturális iparral kapcsolatos kérdésekkel.
Ez a szociológiai tevékenység szerkeszthető Word-sablonban tölthető le, készen áll a nyomtatásra PDF-ben, valamint az elvégzett tevékenység.
Töltse le ezt a szociológiai gyakorlatot:
ISKOLA: Dátum:
PROF: OSZTÁLY:
NÉV:
1) Határozza meg néhány szóval, hogy mi a kulturális ipar?
V:
2) Olvassa el az alábbi töredéket:
Fogyasztok, ezért vagyok. Ez a kijelentés akár túlzásnak is tűnhet, de még a jövedelemmel nem rendelkezőknek is el kell fogyasztaniuk. A szegény vagy a koldus fogyaszt, még akkor is, ha nincs jövedelme. Az ételtál, az éjszaka a szállóban vagy bármilyen más adomány csak azért volt lehetséges, mert volt termelés és valaki úgy döntött, hogy hozzájárul a hátrányos helyzetűekhez, és jövedelmének egy részét erre utalta vége. Végül is nem létezik ingyenes ebéd. A fogyasztás kielégítést jelent, mivel egy igény kielégítése. Ezek az igények egyre inkább a civilizáció fejlődéséből fakadnak, és részévé válnak azoknak, akik ebben a civilizációban élnek. Vannak olyan igények, mint az autók, a mobiltelefonok, a nyelvórák és még sokan mások, amelyek megjelentek és megjelennek, ezáltal új fogyasztási elvárásokat teremtenek a civilizációban élők számára. A kapitalista társadalom a fogyasztást a felsőbbrendűséggel kapcsolja össze, vagyis minél nagyobb a fogyasztási erő, annál nagyobb a személy fölénye, vagy még jobb, ennek a személynek a társadalomban való státusza. (…)
www.tudosobreoconsumismo.blogspot.com.br
A) A szöveg szerint miért olyan sok a fogyasztás? Mihez köti a kapitalista társadalom a fogyasztást? Magyarázza el a szavaival.
V:
3) Olvassa el a vers egy részletét:
A nadrágomra egy név ragadt
ami nem az enyém a keresztség vagy az anyakönyvi hivatal miatt,
egy név... furcsa.
A kabátomon van italemlékeztető
amit soha nem adtam a számba ebben az életben. (…)
A zoknim a termékről beszélnek
Soha nem tapasztaltam
de a lábam előtt kommunikálnak.
A tornacipőm színes hirdetések
valami nem bizonyított
e hosszú életű kóstoló által.
Sálam, órám, kulcstartóm,
a nyakkendőm és az övem, az ecsetem és a fésűm,
a poharam, a poharam,
fürdőlepedőm és szappanom,
én ezt, én azt,
tetőtől talpig,
üzenetek,
beszélő levelek,
vizuális sikolyok,
megrendelések használata, visszaélések, visszaesések,
szokás, szokás, sürgősség,
nélkülözhetetlenség,
és tegyen engem utazó reklámemberré,
a bejelentett ügy rabszolgája.
Vagyok, divatos vagyok.
Nehéz a divatban járni, még akkor is, ha a divat
megtagadni az identitásomat,
cserélje fel ezerre, felhalmozva
minden védjegy,
az összes logó a piacon.
Milyen ártatlansággal mondok le a létemről
Én, aki régen voltam és ismertem
annyira különbözik másoktól, tehát magamtól,
gondolkodó, érző és szimpatikus
más sokszínű és tudatos lényekkel
emberi, legyőzhetetlen állapotának.
Most egy hirdetés vagyok,
néha vulgáris, néha furcsa,
nemzeti nyelven vagy bármilyen nyelven
(bármelyik, többnyire). (…)
Azért, hogy ilyen büszke vagyok nekem
hogy nem én vagyok, hanem ipari cikk,
Kérem a nevem javítását.
Már nem felel meg nekem az ember címe.
Az új nevem dolog.
Én vagyok a dolog, a dolog.
Carlos Drummond de Andrade
A) Hogyan látható a versben a fogyasztás? Magyarázza el.
V:
4) Egyetért-e abban, hogy: Fogyasztás létezik? Megjegyzés.
V:
5) A mai társadalomban mi a fontosabb: az egyén birtokában lévő javak mennyisége vagy tudásszintje? Megjegyzés.
V:
Írta: Rosiane Fernandes Silva - Levelekben szereztem diplomát
Nál nél válaszokat a fejléc feletti linkben vannak.
jelentse be ezt a hirdetést
