A kiindulási pontról beszélni iparosítás Brazíliában, Brazília történetét a gyarmati időszakokra kell visszavezetnünk.
Brazília gyarmati periódusaiban (1500-1815), amelyet a portugálok irányítottak, sok kísérlet történt belekezdenek az iparosításba, de a politikai korlátok miatt nem sikerült elérniük céljaikat Portugál. Ez a portugálok gazdasági elvének köszönhető azokban az időszakokban, amelyeket „merkantilizmusnak” neveznek. A portugálok nem akarták, hogy az iparosodott brazil ipar károsítsa hazai iparukat. Így egyetlen iparág sem tudott gyökereket létesíteni Brazíliában a brazil területen forgalmazott portugál termékek védelme érdekében. (2)
Erőfeszítéseket tettek a Brazil Birodalom idején is (1822-1889). Dom Pedro II uralkodása alatt olyan brazil üzletemberek, mint Irineu Evangelista de Souza, Visconde de Mauá és külföldi csoportok vasútba, hajógyárakba és bankokba fektettek be. A textil-, ruházati, élelmiszer-, ital- és dohányipar is jelentős, de egyenetlen bővüléssel járt. Sajnos a brazil külpolitika a mezőgazdaságot részesítette előnyben, ami azt jelentette, hogy a külföldi verseny visszatartja az iparosodási folyamatba történő további beruházásokat. (3) Ennek eredményeként az első erőfeszítések sikertelennek bizonyultak.
Ami a Brazília Birodalma vége után történt, nem volt más. Az időszak gyártási növekedése nem eredményezett jelentős szerkezeti változásokat (5), ami azt az iparosodást vonja maga után Brazíliában gyakorlatilag képtelen volt megváltoztatni az egész brazil gazdaságot még a Birodalom utáni időszakban sem Brazil.
Brazíliában a nagyarányú iparosítás a gazdasági válság legyőzésének folyamatában kezdődött: ennek a kárának Az elsősorban a kávétermelésre összpontosító brazil gazdaság az 1930-as években kísérletezett. Ennek oka a kávé világgazdasági drasztikus csökkenése volt. Mind az egységár, mind a latin-amerikai export mennyisége csökkent, ennek eredményeként az 1930-34-es évek összértéke 48% -kal alacsonyabb volt, mint 1925-29-ben volt. (5) A kávétermelés túlzott kapacitása és a nagy gazdasági világválság együtt súlyosbította a nemzetgazdaság helyzetét, amelynek majdnem egy évtizede kellett a brazil kormány megoldásához. A brazilok kétségbeesetten találtak erre a problémára gazdasági megoldást.
Mivel nem Brazília volt az egyetlen ország, amely szenvedett a nemzetközi gazdasági válságtól, sok más latin-amerikai országnak is megoldást kellett találnia. Hogy megoldást találjon erre a problémára, az 1940-es évek végén a régió egyik vezető közgazdásza, Raul Prebisch közzétette a liberális tanok kritikus kritikáját. Érvei szellemi alapot szolgáltattak az importálási helyettesítő iparosítás (ISI) politikájának (6), amely akkoriban uralkodott az 1980-as évekig. (7) Az importpótló iparosítás (ISI) a feltételezésen alapuló kereskedelem- és gazdaságpolitika hogy egy országnak meg kell próbálnia csökkenteni külső függőségét az ipari termékek helyi előállításával (8).
A latin-amerikai vezetőknek két lehetőségük volt válaszolni erre a globális gazdasági válságra. Az első a már iparosodott és fejlett országokkal való kapcsolatok megerősítése volt a piac stabil részesedésének biztosítása és védelme érdekében. A másik pedig az iparosítás megkezdése volt. Az iparosítás megkezdésének célja az volt, hogy nagyobb gazdasági függetlenséget érjen el és munkahelyeket teremtsen a munkásosztály számára. Brazília a második lehetőséget választotta, amely az ország iparosodásához vezetett. A brazilok felismerték, hogy Brazília már nem támaszkodhat kizárólag az elsődleges áruk exportjára, és hogy elő kell mozdítani a gazdasági diverzifikációt. Ezért Brazíliában nagyarányú iparosításra kerülhet sor. És ez az új, a brazilok által választott gazdaságpolitika arra késztette a nemzetet az iparosítás sikerére.
A nehéziparban (acélipar, kohászat, petrolkémia, vegyipar stb.) Erőteljes fejlődés ment végbe gyártott termékeket állít elő nagy állami vállalatok vezetésével (Companhia Vale do Rio Doce, Petrobras, Siderbras stb.). Jelentős előrelépés történt a fejlettebb ágazatokban is: a repülés és a repülés területén repülőgépipar, telekommunikáció, elektronika, valamint gépek és egyéb berendezések gyártásához főváros. (9)
Index
Ennek a témának a kifejtése érdekében Brazíliában az iparosodás fókuszában a nehézipar állt, amint azt korábban említettem. Ide tartozik a vasmű, a textil- és ruhagyártás, az élelmiszer-feldolgozás, a bútorgyártás, a cserzés és a bőráruk. (10) a brazíliai vasérc 1911 és 1960 közötti termelésére vonatkozó statisztikák (11) Nemzetközi Történelmi Statisztika ”alapján könnyen beláthatjuk, hogy a bányászott vasérc mennyisége megnőtt idővel. Az ugyanabban a forrásban bemutatott, az 1929 és 1960 közötti földgáztermelésről szóló táblázat (12) szintén tartalmaz Bebizonyosodott, hogy a földgázt csak 1942 után lehetett kinyerni, és Brazíliában a bányászat az év elején növekedni kezdett 1950-es évek. Ezenkívül a brazíliai kőolajtermelésre vonatkozó táblázat 1915-től kezdődően Az ugyanabban a forrásban bemutatott 1959 - ig (13) szintén a kőolajtermelés növekedését mutatja az EU - hoz képest éves.
Egy dologra kell összpontosítanunk, hogy ezeknek a táblázatoknak egy közös vonása van: az idő múlásával az egyes bányaiparok teljesítménye az egekbe szökik. Ez azt jelenti, hogy a brazil kormány nagy figyelmet fordított ezekre a nehéziparokra, amelyek gyakorlatilag oda vezetik, hogy Brazília a világ egyik legnagyobb nehézipari országává válik.
A közlekedés szintén elengedhetetlen az ország iparosodásához. Jól kiépített közlekedési rendszer nélkül az egész területen lehetetlen továbbítani az előállított termékeket és alapanyagokat.
A brazil történelem nagy részében az ország különböző régiói elszigeteltek maradtak egymástól, de ez megváltozott. drasztikusan a második világháború után, először a légi közlekedés növekedésével, majd két évtizeddel később egy modern kiterjesztésével úthálózat. (14) A brazilok voltak igazán úttörők ezen a téren. Azt is állítják, hogy elsőként nem Wright testvérek repülnek, hanem egy Alberto Santos-Dumont nevű brazil. Egyébként Brazília összes fővárosának és fontos városának nagy a repülőtere, és a kisebb városok nagy részét sugárhajtású repülőgépek szolgálják ki. Kevés helyen nincs legalább egy szennyeződés. (15) Ezek a kiváló légi szolgáltatások, amelyeket Brazília minden részén fenntartottak, megalapozták az iparosodás érvényesülését.
A fent említett iparágak sokkal nagyobb mértékben tudtak növekedni, összehasonlítva más iparágakkal, amelyek nem nyertek állami támogatást. Vannak azonban olyan iparágak is, amelyek szintén elégtelen támogatás ellenére is sikeresek voltak. A telekommunikáció, az elektronika, valamint az egyéb gépek és egyéb beruházási eszközök gyártása Brazília iparosodási időszakában is javult.
Röviden: Brazília az egyik vezető iparosodott országgá vált, támogatva az ipari tevékenység minden elképzelhető változatát. Mivel az iparosodás Brazíliában történt, az 1930-as és 1940-es években a hazai feldolgozóipar óriási mértékben növekedett. Az import-helyettesítő iparosítási stratégia működött.
A belföldi gyártók nem tartós importárukat (ruhákat, cipőket stb.) Cseréltek, és építéssel a hatalmas volta redondai acélgyár első lépéseit a félkész termékek cseréjében tették meg befejezett. A meglévő ipari bázis nagy részét azonban az 1950 és 1980 közötti 30 évben hozták létre, amelynek során megdöbbentő növekedési ütem következett be, amely átlagosan évi 7% -os GDP-növekedést eredményezett (ami 4,3% -nak felel meg lakos). Ebben az időszakban Brazília az importált tartós fogyasztási cikkeket is felválthatta, kezdve az autóktól; az ötvenes évek végén a világ szinte minden nagy gyártója úgy döntött, hogy teljes egészében Brazíliában, a São Paulo környéki városi agglomerációban kezdi meg az autógyártást. (16) 1967 óta a brazil ipar nagyobb mértékben járult hozzá a bruttó hazai termékhez, mint a mezőgazdaság.
Mindig azon gondolkodva, hogy megkönnyítsük Önnek (az oktatás és az átalakulás olvasói), úgy döntöttünk, hogy mindezt megtesszük Az iparosítás Brazíliában összefoglalóletölthető PDF formátumban.
Az anyag eléréséhez ellenőrizze a következő linket és töltse le:
Letöltés PDF formátumban.
Ez a videó a 19. század vége és a 20. század eleje közötti Brazíliában folyó iparosodással foglalkozik.
A brazíliai iparosítás négy időszakra osztható, lásd:
Iratkozzon fel e-mail listánkra, és érdekes információkat és frissítéseket kapjon az e-mail postaládájába
Köszönöm a regisztrációt.