A Munka Törvénykönyve (CLT) napi minimum 2 órás túlórát állapít meg. Gyakori azonban, hogy a magánszférán belül előfordulnak a limitet meghaladó túlórák, amelyeket azonban a dolgozóval egyeztetve teljesítenek. Akárhogy is, a munkanapnak napi 8 órában vagy heti 44 órában kell maradnia. Ezért minden e határértéknél hosszabb munkavégzési tevékenység túlórának minősül.
Olvass tovább: Tudja meg, melyek azok a súlyos betegségek, amelyek jogosultak a folyamatos ellátásra.
többet látni
Asztrológia és zsenialitás: EZ a 4 legragyogóbb jele…
iPhone-ok, amelyek nem jártak sikerrel: 5 megjelenést utasított el a nyilvánosság!
Emellett érdemes megjegyezni, hogy minden cég más-más módon kezeli a túlórákat, a dolgozó jutalmazása szempontjából. Így sokan fizetnek minden további munkaidőért, míg mások szabadidőt ajánlanak fel a túlórákért. A dolgozók azonban nem mindig érdekeltek munkaterheik meghosszabbításában, hanem félnek tőle nem hajlandó túlórázni és kétségei vannak.
Az elutasítás a túlóra igénylésének indokától függően lehetséges, ami szintén a munka jellegétől függően változik. Így, ha a túlórát súlyos és sürgős ok miatt nem állítják be, a munkavállaló megtagadhatja a túlórák elvégzését.
Végül is ezt mondja a CLT az 501. cikkében, amikor meghatározza a „sürgősségi szolgálat” fogalmát. A jogszabály szerint „minden elkerülhetetlen eseményt jelent, a munkáltató akaratához képest, és amelynek megvalósulásához ez közvetlenül vagy közvetve nem következett be”.
Például egy ügyeletes orvos, akinek segítenie kellett egy vészhelyzetben lévő betegen, amikor éppen távozni készült. Vagy egy szerelőnek egy gyárban, akinek az utolsó pillanatban hibásodik meg a gépe, szintén munkaidő után kell maradnia. Ennek az az oka, hogy ha az elutasítás kárt vagy veszteséget okoz a társaságnak, a szerződésben foglaltak szerint lehetőség van az elállásra.
Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy nem minden munkaidőn kívül végzett munka van túlóráként beállítva. Például üzeneteket küldeni a kollégáknak és vezetőknek egy munkahelyi problémáról, feltéve, hogy nem e-mailekről és értekezletekről van szó.
Nem számítanak bele a munkába és az onnan történő ingázási időszakok sem, a cégenként változó tűréspercek mellett. Ugyanakkor a munkavállalónak joga van ellentmondani a túlóra iránti kérelemnek, ha fennáll annak a lehetősége, hogy egy másik munkavállaló végezze el a feladatot, és a helyzet nem vészhelyzet.